Utolsó izgalom a VII-es és VIII-os diákoknak, ma írták az utolsó dolgozatot ebben a félévben román nyelv és irodalomból

Több mint 430.000 diák ma írja a félév utolsó dolgozatát, román nyelv és irodalomból.
A kihúzott tétel a 9-es volt.

Az eredményeket január 11-ig lehet megfellebbezni.

VII. osztály:

Javítókulcs:
VIII. osztály:

Javítókulcs:

Eseménydús nap volt a mai...

Elindul az EU reform a ma aláírt lisszaboni szerződéssel, talán megoldódik a Székelyföld táblák ügye, és nem lesz még egyenlőre elelktronikos útlevelünk.

A mai nap lisszaboni Jeromos-kolostorban az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei aláírták az EU reformszerződését; a dokumentumot Románia részéről Traian Băsescu államfő, Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök és Adrian Cioroianu külügyminiszter látta el kézjegyével.

Az Örömóda hangjaira kezdődött aláírási ceremónián minden tagország állam- vagy kormányfője és külügyminisztere révén képviseltette magát. Gordon Brown brit miniszterelnök nem a többi tagállam vezetőivel együtt, hanem néhány órával később, külön látta el kézjegyével a dokumentumot, mivel egy halaszthatatlan belpolitikai programra hivatkozva csak délután érkezett a portugál fővárosba.

A dokumentum elfogadásával Európa olyan közös célokra tud koncentrálni, mint a közös energiapolitika kialakítása és a globális felmelegedés elleni küzdelem. A lisszaboni szerződés alapján egyesítik az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a külkapcsolatok biztosának posztját, a Tanácsban pedig bevezetik a kettős többség új szavazási rendjét.

A portugál José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke azt mondta, a 27 tagállam újraegyesül a szabadság és a demokrácia jegyében. Barroso kitért arra, hogy a nemzeti parlamentek a jövőben tényleges beleszólást kapnak az EU jogszabályalkotásába, az európai állampolgároknak pedig nagyobb lehetőségük nyílik jogaik érvényesítésére azzal, hogy egymillió aláírással jogszabály megalkotását kezdeményezhetik az EB-nél. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) elnöke méltatta, hogy az EP strasbourgi épületében Socrates és Barroso társaságában aláírta az Alapvető Jogok Chartáját, amire a lisszaboni szerződés egyik cikkelye hivatkozik. A reformszerződés kötelezővé teszi a charta alkalmazását a tagállamok számára, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét is. Az EP elnöke azt mondta, azt akarják, hogy a lisszaboni szerződés 2009. január 1-jén hatályba lépjen, az azt követő júniusi EP-választáson pedig már ennek tudatában voksolhatnak az állampolgárok.
A reformszerződés szövege, amelyet a tagállamoknak még ratifikálniuk kell, a http://europa.eu/lisbon_treaty honlapon valamennyi uniós nyelven elérhető.

Míg Lisszabonban az ügyek úgy néz ki simán kezdenek menni, addig itthon a Székelyföld-tábla körüli viták nem akarnak simán rendeződni. A Kovászna Megyei Tanács akár perelni is hajlandó, ha az országos útügyi és autópálya-kezelő hatóság nem hagyja jóvá a reklámpannó elhelyezését. A tanács hétfőn, december 17-én újabb felszólító levelet küld a bukaresti útügyi hatóság vezetőségének, amelyben kéri, hogy öt napon belül állítsák ki a szükséges engedélyeket, ellenkező esetben pert indítanak ellenük. Mint köztudott, a háromszéki önkormányzat még novemberben küldött egy hasonló levelet, amelyben arra kérték az útügy bukaresti vezetőit, hogy ne politikai, hanem kizárólag műszaki alapon vizsgálják meg a Székelyföld-tábla elhelyezésének lehetőségét. Erre azért volt szükség, mert a múlt hónap elején az útügyi hatóság igazgatóhelyettese, Cristian Duica egy hivatalos levélben kifejtette: nem engedélyezi a Székelyföld-tábla újraelhelyezését, mivel az Románia területi egységét veszélyeztetné. Indoklása szerint a reklámpannó tartalma alapján nem turisztikai, hanem politikai célokat szolgálna, és egy etnikai jellegű autonóm terület határát kívánja jelezni. Duica szerint erre utalnak a táblán lévő szövegek és szimbólumok. Az útügyi igazgatóhelyettes ugyanakkor az alkotmányra hivatkozva közölte: Romániában nem létezik Székelyföld nevű adminisztratív terület, így a reklámtábla ellentmond az egységes állam elvének, ezért nem engedélyezhetik elhelyezését.

Demeter János tanácselnök azt nyilatkozta, ha a hatóság a felszólítás ellenére sem hagyja jóvá a reklámpannó elhelyezését, megtalálják annak módját, hogy a főutak közelében mégis feltegyék azt a 6–8 pannót, amely Székelyföld bejáratait jelzi az idelátogatóknak. „A télen megtervezzük és elkészíttetjük a táblákat, és így vagy úgy, de tavasszal állni fognak a Székelyföld-táblák” – ígéri Demeter János. Mint ismeretes, az első Székelyföld-táblát augusztusban helyezték ki Kökös határába, de a pannót néhány nap múlva eltávolították, mivel számos román politikai alakulat tiltakozott ellene. Egyes román politikusok állítólag attól tartottak/tartanak, hogy a végén még útlevéllel kell Székelyföldre jönniük. És ha már az útlevelekről van szó, még egy friss hír: fél évet késik az elektronikus útlevelek bevezetése, mivel a dokumentumok előállítására kiírt nemzetközi tenderen részt vevő egyik társaság óvást nyújtott be a gyártó cég kiválasztási procedúrája ellen.

A kormány a tegnapi ülésén jóváhagyta, hogy az elektronikus útlevelek bevezetése 2008. január 1-je helyett július 1-jén kezdődjön a tender elhúzódása miatt. A több mint 80 millió euró értékű szerződést elnyerő cégnek az első szakaszban legalább 2,08 millió elektronikus útlevelet kell gyártania. Az új útlevél elektronikus formában tartalmazza majd tulajdonosa adatait, digitális ujjlenyomatát és arcképét. Ezek az adatok digitális formátumú tárolása az útlevelekben az egyik "feltétele" az USA-nak, hogy vízummentessé tegye a belépést területére az EU ex-keleti blokkból származó tagországai állampolgárainak. (források: mti, realitatea, erdély.ma)

Korai vagy nem a schengeni övezet kibővítése?

Korainak nevezte a schengeni övezet kibővítését Günther Beckstein bajor miniszterelnök. A konzervatív politikus szerint a határellenőrzés december 21-ére tervezett megszüntetése Csehországban és Lengyelországban megkönnyíti majd a bűnözők Németországba való beáramlását. Ettől a naptól a bűnözők gyakorlatilag korlátlanul mozoghatnak, hangoztatta Beckstein, hozzátéve: jobban örült volna annak, ha a határellenőrzés csak néhány év múlva szűnik meg.

Feltehetőleg ez ismét felmerül majd akkor is, amikor Románia fog csatlakozni a schengeni övezethez. A nyugati politikusok nem fogják kihagyni ezen megjegyzéseket Románia kapcsán sem, és valljuk be joggal, hiszen köztudott mennyi román bűnöző van. De amit nem hangoztatnak, hogy ezek az emberek már január 1 óta aránylag könnyen és szabadon hagyhatták el az országot. (forrás: mti)

A vajdasági magyar politikusok megmutatták: össze lehet fogni, csak akarni kell!

Érdekes dolog, hogy bár Vajdaság az EU-n kívül van, tudnak úgy politizálni, mintha az EU-n belül lennének. Ugyanis a vajdasági magyar pártok többsége úgy határozott, hogy Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a tartományi kormány tagja lesz a közös magyar elnökjelölt a szerbiai választásokon. A Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, az Ágoston András-féle Vajdasági Magyar Demokrata Párt – mindkét pártnak külön javaslata is volt a jelölt személyére – támogatta a VMSZ Tanácsának a kezdeményezését. Rácz Szabó László Magyar Polgári Szövetsége még csak ezután mond rá igent. Ha mond.
A lényegen azonban ez már nemigen változtat: a vajdasági magyarok a legnagyobb magyar párt vezetőjének személyében jelöltet állítanak a szerbiai elnökválasztásokon.

Nem mellékes, hogy a közös jelöltnek közös programot kell képviselnie. S közös program is megszületett. A közös program, az újból kinyilvánított egység pedig többet jelent, mint az a alkupozíció, amelyre nem is kell feltétlenül számítani. A VMDP különös jelentőséget tulajdonít a ténynek, hogy 1994 óta először, a vajdasági magyar pártoknak sikerült olyan közös politikai programot alkotni, amelyben megjelennek a tényleges nem-területi nemzeti alapú politikai autonómia ismérvei, olvasható a párt közleményében. A Magyar Koalícióba tömörülő magyar pártok képviselői, valamint a közös köztársasági elnökjelölt e program alapján indít kampányt a köztársasági elnökválasztás első körében. A VMDP a legrövidebb időn belül kezdeményezi, hogy a Magyar Koalíció budapesti szakértők bevonásával, a most elfogadott program alapján és a VMDP magyar (perszonális) autonómia-modelljére figyelemmel, hozza létre a közös, nem-területi autonómiamodelljét.

Talán lenne kiről példát venni a jővő évi hazai parlamenti választásokkor, hiszen jól tudják a politikusok, nem valószínű, hogy az RMDSZ és az MPSZ (addig talán már MPP) összefogása nélkül megtörténhet,hogy a magyarság nem lesz képviselve a román parlamentben. (forrás: vajdaság.ma)

Európai Alapjogi Charta

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, José Manuel Barroso bizottsági elnök, valamint José Sócrates, az EU soros elnökségét adó Portugália miniszterelnöke ma az Európai Parlament épületében ünnepélyesen aláírja az Alapvető Jogok Chartáját.

Ezzel hivatalosan is elfogadottá válik az a dokumentum, amelyre az Európai Unió alapvető működési kereteit újrafogalmazó reformszerződés, az elmúlt hónapokban kidolgozott – és csütörtökön az állam-, illetve kormányfők által aláírandó – Lisszaboni Szerződés egyik cikkelye hivatkozik. Júniusban még úgy tervezték, hogy az alapjogi charta a reformszerződéshez csupán függelékként kapcsolódó nyilatkozatok egyike legyen. Az, hogy végül mind az Európai Parlament elnöke, mind az EU legfőbb végrehajtó testületének számító bizottság elnöke, mind pedig a tagállamok kormányait képviselő tanács soros elnökségének kormányfője aláírja a chartát, majd azt kihirdetik az unió hivatalos lapjában, emeli az okmány súlyát. Az pedig, hogy maga a reformszerződés kifejezetten utal a chartára, jogi kötelező erőt kölcsönöz a chartában foglaltaknak – akkortól, amikor maga a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, amihez a csütörtöki aláírás után még az is kell, hogy minden egyes tagország ratifikálja.

A charta hat csoportba osztja az alapjogokat.

1) Méltóság: emberi méltóság, élethez való jog, a személyi integritáshoz való jog, a kínzás, valamint embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma.

2) Szabadságok: szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a magán- és a családi élet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, a házasodáshoz és a családra találáshoz való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a gyülekezés és szerveződés szabadsága, a művészetek és a tudomány szabadsága, az oktatáshoz való jog, a foglalkozás megválasztásának és a munkavállalásnak a szabadsága, az oktatáshoz való jog, az üzleti vállalkozáshoz való jog, a tulajdonhoz való jog, a menedékhez való jog, védelem kitelepítés, száműzetés vagy kiadatás esetén.

3) Egyenlőség: törvény előtti egyenlőség, diszkriminációmentesség, kulturális, vallási és nyelvi többféleség, férfi és nő egyenlősége, a gyermekek jogai, az idősek jogai, a fogyatékossággal élők integrációja.

4) Szolidaritás: a munkások joga a vállalkozáson belüli tájékozódáshoz és konzultáláshoz, a kollektív alkuk és akciók joga, elhelyezési szolgáltatás hozzáféréséhez való jog, védelem jogtalan elbocsátás esetén, tisztességes és igazságos munkakörülmények, a gyermekmunka tilalma és a dolgozó fiatalok védelme, család és szakmai élet, szociális biztonság és gondoskodás, egészségügyi ellátás, közérdekű szolgáltatások hozzáférhetősége, környezetvédelem, fogyasztóvédelem.

5) Polgári jogok: választójog és jelöltként választhatóság az Európai Parlamentbe, illetve a települési választáson, a jó közigazgatáshoz való jog, a dokumentumokhoz való hozzáférés joga, ombudsman, a petícióhoz való jog, mozgás- és letelepedési szabadság, diplomáciai és konzuli védelem.

6) Igazságszolgáltatás: a hatékony kárpótláshoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, a bűncselekmények és büntetések tekintetében a törvényesség és az arányosság elve, valamint az a jog, hogy senkit nem lehet bíróság elé állítani vagy megbüntetni büntető eljárás során kétszer ugyanazért a bűncselekményért. (mti)

Nem Made in EU, hanem Made in Székelyföld

A „Székelyföldi termék” márkanév levédését javasolja a MPSZ sepsiszéki szervezete.
Gazda Zoltán, a szervezet elnöke elmondta, egy széles körű székelyföldi kezdeményezést indítanak útjára, amely a polgári öntudat erősítését szolgálja. Felhívják a székelyföldiek figyelmét, hogy helyi termékeket vásároljanak, ezáltal támogatva a helyi vállalkozókat. „Majdnem minden terméket előállítanak a Székelyföldön is, hát vásároljuk azt, ne idegen árut” – fogalmazta meg Gazda. Hozzátette: felleltározzák a vállalkozókat, majd levédetik a „Székelyföldi termék” márkanevet, amely szerepelne a régióban előállított minden terméken. Az elképzelést plakátokon, fórumokon fogják népszerűsíteni, és partnerként hívják a többi székely szék MPSZ szervezetét is.

Az elképzelés nem rossz, de ehhez azért társulna némi kis munka is. Ugyanis, ha ezt komolyan gondolja a sepsiszéki MPSZ, tudatában kell lennie annak a ténynek, hogy az a "keményfejű székely" is nézi az ár/minőség viszonyt. Vagyis szerintem nem elég csak a márkanév, 'tartalom' is kell hozzá. Mégpedig nem is akármilyen. Mert hogy tudnénk meggyőzni például a udvarhelyszéki Józsi bácsit vagy a marosszéki Pista bácsit arról, hogy vegye meg a Székelyföldön - mondjuk a csíkszeredai műanyaggyárban gyártott öntözőkannát, mikor ő már 4 éve használ német gyártmányt és azt nem kellett cserélnie, míg az azelőtt említett gyár terméke 1-2 évnél tovább nem bírta soha (csak példaértékűnek vegyék a hasonlatot, semmi bajom a csíkszeredai műanyaggyár termékeivel!).

De vannak esetek, mikor nem kell győzködni a vevőt, erre példa a csíki sör, mely minősége a Brau Union konszern képbe lépése előtt is elismert volt.

Egyszóval nem is olyan egyszerű ez az egész! Nem elég csak jegyzékbe venni a cégeket és a termékeket. És remélhetőleg politikai szempontok nem kerülnek bele a listaszerkesztésbe (pl. ha RMDSZ párti a cégvezető, hiába székelyföldi a cég, nem kerül bele az MPSZ által javasolt cég/termék listába).

A kezdeményezés amúgy nem volna egy rossz ötlet, ha szakszerűen és ténylegesen gazdasági, minőségi alapokon lesz ez az elképzelés végrehajtva.

Mégis eljön a Mikulás, ha későn is....

Jövőre első félévben 500 lej, a második félévben 540 lej lesz a minimálbér. Tegnap estig nagy méretű tüntetéssel fenyegetőztek a szakszervezetek, ha a kormány nem teljesíti kéréseiket. A Nemzeti Szakszervezeti Tömb, az Alfa Kartell, a Testvériség Szakszervezet és a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációja Kolozsváron bejelentette, szerdán 500 szakszervezeti képviselőt hívnak tüntetni, ha a kormány nem hajlandó beleegyezni az 540 lejes minimálbér elfogadásába. A szakszervezetek képviselői azt mondták, ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal, szerdán általános tüntetési akciókat szerveznek országszerte, a prefektúrák előtt. Kolozs megyében múlt szerdán már sor került egy szakszervezeti tüntetésre, az ok ugyanez volt. A tegnap este született megállapodás következtében a sztrájk valószínűleg elmarad. (Paprika Rádió)

Sikerül konszenzusra jutni az EU politikusainak Koszovó ügyében?

Tegnap lejárt a határidő. Szerbiának, a koszovói albánoknak és a nemzetközi közösség képviselőinek nem sikerült egyezségre jutniuk Koszovó jövőjéről. Ezért a szerbiai tartomány várhatóan egyoldalúan kikiáltja függetlenségét, ami veszélyeztetheti a stabilitást a Balkánon. A korábbi öt tagállammal ellentétben ma már csak egyről állítják brüsszeli diplomáciai források, hogy blokkolhatja az EU egységét a kérdésben – jelentette a Duna TV brüsszeli tudósítója. Ciprusról van szó, amely attól tart, hogy ha igent mond a független Koszovóra, akkor egy életre elfelejtheti saját szigetének egységét. Állítólag hajlanak a megegyezésre a görögök, a spanyolok, valamint a területükön élő magyar kisebbség miatt vonakodó románok és szlovákok. Az ő megnyugtatásukra mondaná ki az EU, hogy a koszovói függetlenség nem precedens értékű. Erről ma egyeztettek, a közös álláspont kialakítása a pénteki EU csúcs feladata lesz.

Brüsszelben azt mondják, hogy az albánok megvárják a függetlenség kikiáltásával a szerbiai elnökválasztást, tehát január vége, február eleje között erre nem kell számítani. Az EU-ban már körvonalazódik a független Koszovó elismerésének módja. Ha a tagállamok között nem lesz egység, akkor várhatóan arra törekednek majd, hogy jelentősebbek egyszerre ismerjék el Koszovót, valahogy úgy, mint annak idején Montenegrót, tehát mindenki saját jogszabályai szerint. (Duna TV)

Opció szerint ma a VIII-os diákok történelem vagy földrajz dolgozatot írnak

Több mint 214.000 diák ma írja a történelem vagy földrajz dolgozatát. Ma reggel a 3-as tételt húzták ki. Az újdonság az eddigiekhez képest az, hogy bár a tanügyi törvény szerint Románia földrajzát illetve történelmét románul kell tanulniuk a kisebbségi nemzetiségű diákoknak, a mai híradások szerint a dolgozatot anyanyelvükön írhatják meg. Ezt megerősíti több hírportál is, mint például az Antena3: "Elevii care aparţin minorităţilor naţionale pot da examenul în limba maternă."

Kérdem én, akkor mire való a román nyelven való tanulása ezeknek a tantárgyaknak???

További félévi egységes dolgozatok dátumai:
december 14 - román nyelv és irodalom

Az eredményeket január 11-ig lehet megfellebbezni.

Történelem

Javítókulcsa:
Földrajz

Javítókulcsa:

Heti összefoglaló

Péntek van, december 7-ét írunk. A tegnap járt a Mikulás (van akiknék tegnapelőtt éjjel), de sok mindent kifelejtett a puttonyából. Pedig az erdélyi magyarok várták az ajándékokat... Ja, hogy nem írtak levelet? Dehogynem, csak szokás szerint elkallódott... Hogy hol azt senki sem tudja.

Pedig sokmindent meg lehetett volna talán oldani, ha a Mikulás elhozza... Nem kellene például a politikát szidnunk, hogy megint milyen korrupt, hiszen a Gallup felmérése az EU legkorruptabb országakét "bélyegzi meg" Romániát... EU-n kívül meg az 5. helyet sikerült elérnie... micsoda teljesítmény!

De sajnos a fájó december 5-i megemlékezésen kívül, hogy már harmadik éve "nem kellünk" az anyaországnak, hiszen nem szavazták meg a kettős állampolgárságot 2004 decemberében. De van még mit fájlalnunk. A sülyesztőben eltűnt kétnyelvű táblák és a független magyar kar ügyét a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, hogy már megint az EU-n belül másodhegedűhöz kerülnek a román állampolgárok, hiszen december 21-én kibővítik a schengeni övezetet, így megszűnik a határellenőrzés kilenc új európai uniós tagállam belső határán (a 2004-ben csatlakozottak mindegyike Ciprus kivételével), de a külső határokon szigorodik, így Románia és Magyarország határán is.

A romániai magyar belpolitikai kérdések ugyancsak sokatmondóak. Felmérések szerint így Mikulás körül 48,4 %-a szerint a válaszadóknak rossz irányba halad a romániai magyarság, csak 23,1 % véli jónak az irányt, és 26,6 % nem tudta a választ a kérdésre. Alig 18,8 % hiszi azt, hogy az RMDSZ jó irányba halad, és 41,4 % válaszolt nemmel erre a kérdésre. Magas, 38 %-os azok aránya, akik nem tudták a feleletet.

Az erdélyi magyarok 72,9 %-a szükségesnek tartja a politikai pluralizmust, 12,1 % nem tartja fontosnak. Az RMDSZ-ben működő platformokat 30 % nem ismeri, 32,9 % egyikkel sem szimpatizál, a legtöbben, 21,2 %-ban a kereszténydemokratákat kedvelik. Az országos RMDSZ-tevékenységgel 47,5 % nagyon vagy inkább elégedetlen, 6,7 % az elégedettek aránya, és 37,1 % a nagyon elégedetteké. 29 % úgy véli, hogy nem hozott pozitív változást az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, 36,5 % azonban igennel válaszolt erre a kérdésre, 30 % pedig nem tudta megítélni. A legismertebb romániai magyar politikus Tőkés László 95,4 %-kal, őt Markó Béla követi 94,2 %-kal, Frunda 87 %-ot kapott.

A bizalmi index szintén Tőkésnél a legmagasabb, 63,6 %, őt Frunda követi 60,8 %-kal. Markóban alig 45,7 % bízik meg. Hasonló a szimpátiaindex, itt is magasan Tőkés vezet, és Verestóy a legutolsó.

Hmm.. elgondolkodtató... mindezeket a szeretet és bizalom havában elemezgetni. Ezek után nem meglepő, hogy még mindig nagyon sokan nosztalgiával emlegetik a Ceauşescu-korszakot, ugyanis az ország lakosságának jelentős hányada továbbra is elégedetlen a rossz gazdasági helyzet és általános egészségi állapot miatt. Az EU szintjén viszont a hazai lakosság soraiban van a legtöbb „optimista elégedetlen”, akik hisznek abban, hogy jövőre, de legtöbb öt éven belül már jobban fognak élni. Adja meg a Jóisten!

De sajnos közben olyan tanulmányok látnak napvilágot, melyek arról számolnak be, hogy 1 millió főre csökkenhet a 2002-ben regisztrált 1,4 millióról a magyar népesség száma Erdélyben a következő 25 évben. A születésszám-csökkenés, az asszimiláció és a kivándorlás következményeként három évtized alatt tehát mintegy 30 százalékos lehet a népességfogyás, pedig az erdélyi magyar nők születéskor várható átlagélettartama 75-ről 82 évre, a férfiaké pedig 66,8 évről 76 évre emelkedhet 2002 és 2032 között - derül ki a Népesedési perspektívák címmel Kolozsvárott megjelent, Csata István és Kiss Tamás által írt demográfiai munkából.

A szerzőpáros annak ellenére jósol drasztikus létszámcsökkenést, hogy a jelenlegi évi 8 ezerről várakozásuk szerint évi 4 ezerre változik majd az Erdélyből távozó magyarok száma. A 16 erdélyi megye közül a Magyarországgal határos partiumi Arad megyében például 10,7 százalékról 7 százalékra, a Nagyvárad központú Biharban 26-ról 21,1 százalékra, a Szatmárnémeti székhelyű Szatmárban 35,2-ről 30,2 százalékra eshet vissza a magyarság részaránya. A három székelyföldi megyét tekintve Marosban (székhely: Marosvásárhely) 39,3-ról 34,4 százalékra, Kovászna megyében (Sepsiszentgyörgy) 73,8 százalékról 70,4 százalékra, míg Hargitában (Csíkszereda) 84,6 százalékról 82,9 százalékra mérséklődhet a magyarok számaránya. A többségében már ma is románok lakta Dél-Erdélyben, Temes (központja: Temesvár), Krassó-Szörény (Resicabánya) és Hunyad (Vajdahunyad) megyében három évtized alatt gyakorlatilag meg fog feleződni a szórványmagyarság jelenleg 15-20 százalék körüli számaránya. A két szociológus, akiknek - mint írják - nem az volt a céljuk, "hogy a nemzethalál vízióját árnyalják", "hanem hogy az erdélyi magyar intézményrendszert érintő döntések megalapozását támogassák", úgy kalkulálnak, hogy az egyetemistakorú (19-24 éves) romániai magyar népesség száma a 2009-ben várható 109 ezerről 2019-re 69 ezerre zuhan majd.

És mindezeken, főleg a kivándorláson csodálkozik az RMDSZ, az EU-s alapelvekkel ellentmondó "otthonmaradás elvét" próbálja az emberekbe belesúlykolni, miközben még arra sem képes, hogy az általa felügyelt Iskola Alapítvány időben eljuttassa az oktatási-nevelési támogatást a jogosultakhoz... Hány család marad ez miatt Mikulás nélkül? Mert nem kevés az biztos. És mindezek mellett következetesen tagadja, hogy jogtalanul használta volna az adatbázisát a szóban forgó alapítványnak kampánylevelek küldésére... Így kell ezt csinálni... hazudni kell, tagadni, még akkor is, ha kézzelfogható bizonyítékok vannak az adatbázisban szereplő személyek kezeiben. A másik fiaskó, amely érinti az erdélyi magyarságot is, az a sikertelen egyezkedés a minimálbérek ügyében. Ugyanis a kormány megtagadta, hogy a 2008-as országos minimálbért legkevesebb 540 lejben állapítsa meg. Ami még 200 euró sincs... Hol vagyunk az EU-s átlagtól még??? Nagyon messze! És így nem csoda, hogy Románia állampolgárai - beleértve az erdélyi magyarokat is - kivándorolnak. Miért is maradnának, hiszen nem csak a megélhetés a gond, hanem az is, hogy egyes politikusok élesen bírálják az államfőt, mert fogadja hivatalában Tőkés László EP-képviselőt. Szintén ezen politikusok szerint az államfő a magyar radikálisokkal paktálva a románellenességet európai rangra emelte, mert az államfőnek a magyar radikálisok szavazatai többet érnek, mint a románok érzékenysége. Állítólag ugyanis Tőkés a kampányban olyan kijelentéseket tett, amelyek sértőek a románok számára. Ennek ellenére elég sok román nemzetiségű állampolgár szavazott rá! Biztos a köznép nem olyan sértődékeny, mint a politikusok!

Remélhetőleg a szeretet hava megváltoztat pár dolgot, és a politikusok is átgondoltabbak lesznek. Reméljük, mert a "remény hal meg utoljára... "

(felhasznált források: Soros Alapítvány, hvg, mti, index.hu)

Duray: A papírforma magyar cáfolata Romániában

Az RMDSZ és Tőkés László párharca Romániában 2007 novemberében az EP képviselői helyeiért a székelyföldieknek köszönhetően sikerrel zárult. Rácáfoltak az előrejelzésekre és jóslásokra.

A statisztika szerint a jelenlegi Romániában a választásra jogosult magyarok aránya mintegy hét százalék. Szinte mindenki kizártnak vélte, hogy egy ilyen választói tömegből nyolcszázaléknyi országos arányt lehessen kicsiholni, az elért kilenc százalékra pedig a leginkább derűlátóak sem számítottak. Azt ugyan több Kárpát-medencei választási eredményből tudjuk, hogy az elszakított magyar közösségek önvédelemből általában jobb társadalmi teljesítményt nyújtanak, mint a rájuk telepedett többségiek, de ezt azért mégsem tudják jelentősen túlszárnyalni. A délvidékiek nagy megosztottsága a legutóbbi parlamenti választáson gyászos eredménnyel járt – most éppen emiatt mozgósítják a politikai elitet az ottani fiatalok az összefogásra –, de Szlovákiában is a 2004-es Európai Parlamenti választás a lélektelen kampány miatt, a magyarok számára rosszabb eredményt hozott, mint az országos átlag. A felvidéki magyar választók akár négy képviselőt is bejuttathattak volna a strasbourgi parlamentbe, de a Magyar Koalíció Pártja érdektelenül és lélektelenül szólította meg őket – az MKP-ban ekkor már egyértelmű volt az értékrendi válság.

A magyar nemzet Romániában élő része szintén értékválságban hánykolódik, több mint egy évtizede. A két véglet – az RMDSZ az egyik oldalon és Tőkés püspök a másik térfélen – egyaránt bizonygatja igazát. Az RMDSZ a reálpolitika képviselőjeként, az erőviszonyokra és a pártpolitikai egyensúlyokra hivatkozva építi sikerét. Számára az autonómia és a belső önrendelkezés elsősorban retorikai kérdés – egy tapodtat sem sikerült ebben az ügyben előre lépnie. Tőkés számára azonban ez politikai hitvallás, melyet nála nem csorbított ki a napi politika útvesztőjében fel-fellépő sok akadály.
Ez a két, eltérő erkölcsi hátterű szemlélet csapott össze most a kampány során. A számok szerint Tőkés győzött. Hiszen egy képviselői hely megszerzéséhez a függetlenként induló jelöltek számára az érvényes szavazatok 2,857 %-ét kellett megszereznie. Ezt Tőkés húsz százalékkal túlteljesítette. Az RMDSZ tíz százalékkal lépte túl saját szükséges minimumát.

A számok azonban lélektelenek, ha nem látjuk mi áll mögöttük. Tőkést Orbán Viktor segítette személyesen és a FIDESZ szervezeti háttere. Az RMDSZ-t pedig a kormánypárti MSZP. A két magyarországi nagy párt virtuális harcát követhettük tehát nyomon Romániában, amelyben a mezei harcosok szintúgy magyarok voltak, mint Magyarországon. Szerencsére most senki sem vérzett el – reméljük.
De a háttér ettől bonyolultabb. A két szembenálló magyar fél nem megelőlegezett, de elért sikerét elsősorban a Székelyföld alapozta meg. A romániai választási részvétel országos aránya 29% volt. De Hargita megyében 45%, Kovászna megyében 40%, a Szilágyságban 39%. A Székelyföldön leadott szavazatok 60%-át Tőkés szerezte meg. Ennek az eredménynek több üzenete van.

Mindkét fél azzal szólította meg a magyar választókat, amit azok hallani akartak: mely magyar érdeket és hogyan lehet képviselni Brüsszelben. Nem holmi elvont páneurópai blöffel tömködték a fejüket, hanem azzal, hogy amit az otthoni viszonyok között a román politika kicsinyessége miatt nem sikerült elérni, azt majd most az új európai fórumon kísérlik meg. A választási eredmény szerint ezt inkább elhitték Tőkésnek, mint az RMDSZ-nek. Ha beváltják az ígéretüket, megváltozik a magyar Európa-politika jellege is.

Az RMDSZ hitele megingott a tömbmagyarságnál. Ez azt jelenti, hogy a szórványosodó magyarok számára elfogadhatóbb az RMDSZ ahogy-lehet politikája. Kárpát-medencei vonatkozásban ez úgy értelmezhető, hogy a tömbben élő magyarok határozott magatartást várnak el a politikusaiktól, a szórványosodó részeken pedig simulékonyabb magatartást – ez érvényes nem csak a statisztikai szórványra, hanem a lelki jellegűre is. Ez kétfajta politikai koncepciót is feltételez, ami nem két szembenálló vagy összebékíthetetlen politikai meggyőződést jelent – még ha az egyik a szókimondó, saját erejében bízó, öntudatos ember magatartására utal, a másik a kereskedői, kupeci, fiskális szemléletre – hanem megoldandó feladatot.
Az eredmény további üzenete a napi politikának szól. Kialakítható-e 2009 tavaszáig Strasbourgban és Brüsszelben egy olyan magyar képviselet a FIDESZ, MSZP, KDNP, MDF, MKP, RMDSZ, Tőkés részvételével (29 képviselő), amely egyszerre tudja megjeleníteni az összmagyarság és a részek érdekeit? Egy biztos, még egyszer megméretni az RMDSZ-t Tőkés ellenében és fordítva óriási erőpocsékolást jelentene. Rontaná a magyar képviseletnek az Európai Néppárton belüli helyzetét is. Romániában ezért egy koalíciós magyar politikára van szükség. Kár, hogy az RMDSZ is nem azzal kezdte a választás utáni hetet, amivel Tőkés: a tárgyalási hajlandósággal. Most már csupán politikatörténeti kérdés, hogy miért nem indultak közös listán. Mostantól az együttes fellépést kell rajtuk számonkérni. (felvidék.ma)

Kárpátalján is van magyar konzulátus

Kárpátalján a beregszászi ügyfélszolgálati iroda konzulátusi rangra emelkedett, ami jelentősen könnyítheti az ügyintézést. Magyarország schengeni csatlakozásával kapcsolatban tájékoztattak ma az ungvári magyar főkonzulátuson.

Eddig Beregszászon és Ungváron naponta 500-600 vízumot adtak ki. Ezt az ütemet szeretnék tartani január elsejétől, a schengeni rendszer bevezetésének időpontjától is. Az ügyfelek érdekében december 21-től időpontra szóló bejelentkezést vezetnek be a kárpátaljai külképviseleteken. További újdonság, hogy minden igénylőnek kizárólag eredeti vagy közjegyző által ellenjegyzett okmányt lehet csak benyújtania, rendelkeznie kell jövedelmet igazoló irattal és egészségügyi biztosítással.

A jövőben nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a konzuli interjúknak. Amennyiben az EU ratifikálja az Ukrajnával megkötött vízumkönnyítési egyezményt, úgy az 35 euróba fog kerülni. Decemberben várhatóan életbe lép Magyarország és Ukrajna között a kishatárforgalmi egyezmény is. Ez esetben a vízum 20 euró lesz és a határon nem tesznek majd pecsétet az ukránok útlevelébe. (Duna TV)

Valószínű, hogy Koszovó kikiáltja függetlenségét december 10-én

Sürgette tegnap José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hogy az Európai Unió tagországai helyezkedjenek egységes álláspontra abban a kérdésben, hogyan reagáljon az EU, ha Koszovó esetleg egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét. Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor Barroso azt is jelezte, hogy ez a tagországok ügye.

Fico azt erősítette meg, hogy Szlovákia azok közé az EU-tagállamok közé tartozik, amelyek „alig tartják elképzelhetőnek”, hogy elismerjenek egy függetlenségét egyoldalúan kikiáltó országot. A december 10-i határidő közeledtével Brüsszelben a színfalak mögött folynak az egyeztetések az EU-tagországok között, hogy a szervezet egységesen tudjon reagálni az albánok lakta szerbiai tartomány esetleges elszakadásának bejelentésére. Ciprus, Görögország, Szlovákia, Románia és Spanyolország alkotja azt a kicsiny csoportot, amely egyelőre elzárkózik attól, hogy az egyoldalú kinyilvánítást elismerje, mert attól tart, hogy az precedenst teremthetne más kisebbségi területek függetlenedési törekvéseihez. Fico is sürgette ugyanakkor, hogy az EU helyezkedjen egységes álláspontra az ügyben. Barroso azt hangoztatta, hogy Koszovó sorsa európai ügy.

A ma még Szerbiához tartozó, de túlnyomórészt albánok lakta Koszovó jövőbeli státusáról ezen a héten meg kellene állapodni, de – mint azt Barroso is elismerte – erre egyre kisebbnek tűnik az esély. Egyezség hiányában feltehető, hogy az Egyesült Államok támogatását is élvező Koszovó egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét. Erre a helyzetre kellene felkészülnie az EU-nak, de az Unió egyelőre még csak addig jutott el, hogy el próbálja érni: a határidő lejárta után minél később kerüljön sor további lépésekre bármelyik oldalon. Brüsszeli forrásból mindazonáltal az MTI úgy értesült, látszik esély arra, hogy az uniós tagországok többsége meg tudja győzni az említett csoportot az egységes álláspont fontosságáról.

Ennek esélyeit ugyanakkor csökkenteni látszik, hogy tegnap Traian Băsescu román államfő Bernben, svájci kollégájával folytatott megbeszéléseit követően kijelentette, Románia nem támogatja a tartomány számára ellenőrzött függetlenséget biztosító Ahtisaari-tervet.

Băsescu a szerbek és az albánok megegyezésén alapuló megoldás mellett szállt síkra, annak ellenére, hogy az ezt célzó, nemzetközi – EU-s, amerikai és orosz – közvetítéssel zajló tárgyalások kudarcba fulladtak. Băsescu ennek ellenére az 1244-es ENSZ BT-határozat tiszteletben tartása mellett állt ki, amely Szerbia részeként ismeri el Koszovót. Wolfgang Ischinger, a szerb–albán tárgyalásokon közvetítő nemzetközi csoport vezetője ugyanakkor elismerte, hogy a megállapodás gyakorlatilag lehetetlen, és nincs esélye a kompromisszumnak, így Koszovó – az Unióval és az Egyesült Államokkal egyeztetve – kinyilvánítja függetlenségét.

Közben Artemije püspök, a szerb ortodox egyház koszovói vezetője katonai nyomásgyakorlást szorgalmazott a függetlenségre törekvő koszovói albánokkal szemben. Három napra az öszszes hadkötelest mozgósítani kellene Szerbiában – mondta a Danas belgrádi újságban tegnap megjelent interjúban. Figyelmeztetésként Koszovó és Szerbia határán ugyancsak három napra le kellene állítani a teljes áru- és személyforgalmat, s tömegtüntetéseket kellene szervezni minden nagyvárosban.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió az úgynevezett Ahtisaari-tervet támogatja(ná), ami az EU által ellenőrzött, független Koszovóról szól, melyben a szerb kisebbség széles körű autonómiát élvez. Amerika csak akkor ismeri el a független Koszovót, ha az Ahtisaari-terv keretein belül kiáltják ki a függetlenséget. Az MTI értesülései szerint Carl Bildt svéd külügyminiszter a nemzetközi összefüggések átgondolására szólította fel a koszovói albánokat, ugyanis az EU-tól támogatást, a NATO-tól védelmet várnak. Javier Solana EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselő meglátásában a függetlenedés megfelelő előkészületekre szorul. Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn véleménye szerint nehéz egy egységes álláspontot kialakítani az EU-ban a koszovói függetlenségi nyilatkozat elimerésének kapcsán, ezért arról próbálják meggyőzni a koszovói albánokat, hogy a nemzetközi közösség támogatása nélkül ne nyilvánítsák ki függetlenségüket. Jim Murphy brit külügyminiszter Koszovónak függetlenségét szorgalmazta, de nem egyoldalú függetlenségi nyilatkozat által.

Mindezek fényében érdekesnek ígérkezik a nemzetközi közösségek számára a december 10-e. (mti)

Szükségesek az Uniós szintű kisebbségi normák

Tabajdi Csaba szerint az ET kisebbségvédelmi eszközeit – így a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját – be kellene építeni az Európai Unió normarendszerébe, az úgynevezett „acquis communautaire" részévé kellene tenni.

A magyar szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő erről kedden, az etnikumközi párbeszéd előmozdításán fáradozó amerikai nem-kormányzati szervezet, a Project on Ethnic Relations (PER) által Brüsszelben, az Európai Parlament épületében szervezett konferencián beszélt.

Kifejtette, hogy az EU a kelet-közép-európai államok csatlakozása előtt olyan feltételeket fogalmazott meg a belépni szándékozók számára – az úgynevezett koppenhágai kritériumok között –, amelyek teljesítését nem várja el következetesen a régi tagországoktól. Szerinte a jogi előírások szintjén – ami persze nem feltétlenül korrelál a mindennapi élet gyakorlatával – az új tagországokban erősebb a kisebbségek védelme, mint a régi tagországokban. Ma még megválaszolatlan kérdésnek tartja, hogy az új tagországokban fog-e alacsonyabb szintre csökkenni, vagy pedig a régi tagállamokban fog az újak szintjére emelkedni a kisebbségvédelem.

Tabajdi felhívta a figyelmet arra, hogy az EU reformszerződése jogi alapot teremt az uniós szintű kisebbségvédelmi normák kidolgozásához, hiszen a 2. cikkely az alapvető értékek közt említi a kisebbséghez tartozók emberi jogainak védelmét. Ezért is fontos – hangsúlyozta –, hogy megtörténjen a reformszerződés ratifikálása.

Gál Kinga magyar néppárti EP- képviselő kiemelte, hogy Nyugat-Európában, ahol inkább a migráns kisebbség problémája szembeötlő, egészen másként fogják fel a kisebbségi kérdést, mint Kelet-Közép- Európában, ahol embercsoportok annak nyomán kerültek nemzeti kisebbségi helyzetbe, hogy az államhatár akaratukon kívül megváltozott.
Szent-Iványi István magyar liberális EP- képviselő aktuálpolitikai összefüggésekbe helyezte a kisebbségi kérdést, utalva arra, hogy Koszovó sorsának rendezése nagy horderejű döntéseket igényel majd kisebbségvédelmi szempontból is, és ezek a döntések az egész térségre hatást fognak gyakorolni.

Schöpflin György, aki ugyancsak magyar néppárti EP-képviselő, kiemelte, hogy a baltikumi oroszok között például vannak olyanok, akiknek a gyökerei oly mélyek a lakóhelyükön, hogy tradicionális kisebbségnek minősíthetők, vannak viszont olyanok is, akik történelmi távlatban nemrég - a szovjet időkben - települtek be, és ennek folytán inkább migráns kisebbséghez tartozónak minősíthetők. Megjegyezte, hogy az EU-n kívülről EU-országokba beáramló migránsok mellett az EU-országok közötti migránsok is megjelentek nagyobb számban, például a lengyelek több nyugat-európai országban, ami némiképp megint másfajta megítélés alá esik.

Hogy mennyire sokféle kisebbségi létmodell kiált Európában "testre szabott" megoldásért, jól mutatja, hogy Tabajdi mindezen kategóriák mellett külön kezelendő, sajátos védelmet igénylő csoportként említette a romákat, sőt, azt is fölvetette, hogy idővel a Magyarországon lakó kínaiak is gyökeret vert, "hagyományos" kisebbségként jelenhetnek meg.

Tatjana Zdanoka, aki lettországi EP-képviselőként az orosz kisebbség szószólója, a konfererencián elmondta: amikor a balti államok képviselői az orosz kisebbség integrációjáról beszélnek, akkor valójában asszimilációs folyamatot értenek alatta. (mti)

Az erdők, mint természetes szénelnyelők, megmenthetik Európát

Európa egyre nagyobb részét borítják erdőségek, amelyek a korábban gondoltnál sokkal több szén-dioxidot képesek megkötni - mutatta ki egy tanulmány. Az erdők, mint természetes szénelnyelők, kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az üvegházhatást okozó gázok légköri szintjének csökkentésében.

A Helsinki Egyetem kutatói egyebek mellett az európai erdőtakaró változását vizsgálták, és kiszámították, hogy mennyi szén-dioxidot kötnek meg a fák. A tanulmány szerint a világ 50, erdővel legnagyobb mértékben borított országa közül 22-ben, köztük az Európai Unió több tagállamában nőtt az erdőségek kiterjedése.

A több fa több szén-dioxidot köt meg, sokkal többet annál, mint amennyire a tudósok számítottak. Becsléseik szerint 1990 és 2005 között az EU erdei a közösség kibocsátása 11 százalékának megfelelő mennyiségű szén-dioxidot vontak ki a légkörből.

A kutatócsoport egyik tagja kijelentette: a durva becslések szerint az erdők kétszer annyival képesek mérsékelni a légkörben lévő szén mennyiségét, mint az Európában jelenleg használt megújuló energiaforrások.

A jó hírt beárnyékolja ugyanakkor, hogy az egyre gyakoribb szárazságok miatt a jövőben jelentősen csökkenhet a vegetáció szén-dioxid-elnyelő képessége. A kutatók ezzel együtt úgy vélik: az erdőterület további növelése könnyebben elérhetővé teszi azt a formálódó uniós célkitűzést, hogy a közösség szén-dioxid kibocsátása 2020-ban 20 százalékkal legyen kevesebb az 1990-es szintnél. (inforadio.hu)

Melyik maradjon? A roncsautó program vagy a regisztrációs adó?

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter tegnap kijelentette a hatóságok 2008-ban beszüntetik a roncsautó programot, ha az EB úgy dönt, hogy törli a regisztrációs adót.

„Szeretném, ha a kormány jövőre is működtetné a roncsautó programot, és azt is támogatom, hogy megmaradjon a gépkocsi-regisztrációs díj egy bizonyos formája, mivel ez segít abban, hogy kivonjuk forgalomból Románia elöregedett autóit" – nyilatkozta Korodi.

A roncsautó programon keresztül 2007-ben 16.500, 12 évesnél öregebb gépkocsit lehet lecserélni új autókra. A roncsautó gazdája 3.000 lejt kap az államtól, ha kiíratja régi kocsiját a forgalomból, leadja azt újrafelhasználás céljára, és az államtól kapott összeget egy új gépkocsi vásárlása során használja fel.

A gépkocsi regisztrációs adóval kapcsolatban fennáll annak veszélye, hogy az Európai Bizottság panaszt emel Románia ellen az Európai Törvényszéken. Călin Popescu Tăriceanu kormányfő kedden kijelentette, módosítani lehet a gépkocsi-regisztrációs díjat, de nem fogják sem lecsökkenteni, sem eltörölni azt. (erdély.ma)

Ma folytatódtak a dolgozatírások

A mai nap került sor a 430 ezer VII-es és VIII-os diák matematika egységes dolgozatára.

A nyolcas számú tételt húzták ki.

További félévi egységes dolgozatok dátumai:
december 11 - történelem/földrajz (csak a VIII-osoknak)
december 14 - román nyelv és irodalom

Az eredményeket január 11-ig lehet megfellebbezni.

Matematika
VII. osztály

Javítókulcsa: (románul)


VIII. osztály

Javítókulcsa: (románul)

Győzelem és vészharang

A magyar–román határ mindkét oldalán (régen ez úgy hangzott: a Királyhágón innen és túl) az érzelmeken és indulatokon túllépni tudó, az össznemzeti felelősségérzettől vezérelt emberek aggodalom és remény közepette várták a romániai európai parlamenti választásokat. Attól lehetett tartani, hogy a Kárpát-medence legnagyobb taglétszámú magyar pártja vagy Temesvár 1989-es hőse kudarcot vall, nem kerül be a brüsszeli (és strasbourgi) parlamentbe, s így az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége, a második legnagyobb magyar közösség ott nem jut képviselethez.

Súlyos kételyek

Nem kevesen úgy gondolták, hogy az erdélyi magyarság érdekeit nem eléggé következetesen képviselő RMDSZ meg is érdemli a bukást, mások viszont úgy vélték, hogy "a magyar egységet" megbontó püspök csak maradjon eredeti hivatásánál. Ha most egyetlen magyar képviselő sem jutott volna be az EP-be, abból keletkezett volna ugyan sok kölcsönös szemrehányás, vádaskodás, egyes politikusok talán háttérbe szorultak volna, de az bizonyos, hogy az erdélyi magyar politika megosztottsága nem enyhült, hanem elmélyült volna. Maradt volna két, talán még több egymásra fenekedő politikai csoportosulás, és nagy valószínűséggel többé egyik sem érte volna el a bukaresti parlamenti bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.

Hála Istennek, hála a magyar szavazók aktivitásának, de leginkább hála a román nemzetiségű választók érdektelenségének, nem így történt, így a 24 +2 teljes jogú magyar képviselőhöz három további fog csatlakozni a 785 tagú európai gyűlésben. Indokolt gratulálni a bejutottaknak és az őket támogató választóknak. Markó Béla okos politikus, maga is gratulált Tőkésnek, viszont rossz volt nézni, illetve hallani, hogy Frunda György erre nem volt képes, sőt sértő módon szólt ugyancsak megválasztott képviselőtársáról. Vitatom, hogy közös listával még több magyar jutott volna be, hiszen akkor nem lett volna ekkora a magyar részvétel. Most nagy az öröm mindkét táborban, de indokoltan elégedettebb Tőkés, hiszen 3,43 százalékával alaposan túllépte 2,8 százalékos bejutási határát, és megszerezte a magyar szavazatok mintegy 38 százalékát. Aki az RMDSZ-ben ebből nem vonja le a tanulságokat, és nem látja be, hogy változtatni kell az eddigi politikán, annak semmi keresnivalója a politikai életben.

Az egység értéke

Mégse örüljünk túlságosan! Ha a románok nagyobb arányban vettek volna részt a választáson, egészen más eredmény született volna. Mindenki arról beszél, hogy a verseny és a felkínált választási lehetőség felrázta a magyarokat, ezért volt közöttük magasabb a szavazási hajlandóság. Ehhez képest azonban a 35-40 százalékos részvétel nem sok, ezzel egy országos választáson nem fog bekerülni a bukaresti törvényhozásba sem az RMDSZ, sem magyar ellenzéke. Pedig komoly volt a mozgósítás, Orbán Viktor és a hazai tévéadók aktív közreműködésével, és professzionális volt a kampány. Jövőre önkormányzati és parlamenti választások lesznek, és azokon a románok aktivitása a mostaninál bizonyosan jóval nagyobb lesz. Félre fogják verni a harangokat, hogy veszélyben a román Erdély, ha nem szavaznak elegen a magyarok ellen.

Jó pár éve hallok olyan hangokat, hogy nem olyan nagy baj, ha a bukaresti törvényhozásba nem kerül be magyar, eddig sem értek el sokat. Valójában a nyelvhasználat és a tulajdonviszonyok terén jelentős változások születtek 1990, de kivált 1996 óta, mióta az RMDSZ tagja vagy külső támogatója az egymást váltó kormányoknak. Ezeket azonban vissza is lehet vonni, és nem fér hozzá kétség, ez könnyen megtörténhet, ha gyengül a magyar képviselet. A veszélyt csak a magyarok egysége és magas választási részvétele háríthatja el.

Közös célok

Tehát igaza lenne az egységet szorgalmazóknak? Kétségkívül, de az egységhez egyetértésre van szükség a célokban. Valóban legyen pluralizmus, de ez a módszerekben, a stílusban, a taktikában, az irányzatok ("platformok") sokféleségében nyilvánuljon meg, és legyen együttműködés a stratégiában! A választási kampányban meghirdetett célokban most sem volt lényeges különbség az RMDSZ és Tőkés hívei, a Polgári Szövetség között. El lehet képzelni, hogy az RMDSZ nem akarja visszaállítani az önálló, államilag fenntartott magyar egyetemet, nem akar kulturális autonómiát, nem kíván befektetéseket és munkahelyeket a magyarlakta vidékeken is, és nem követeli, hogy a Székelyföld legyen egyetlen közigazgatási és gazdasági egység egy decentralizált Romániában? Hogy ezeket a követeléseket "a román gyomor nem veszi be?" Ez az, amibe nem szabad beletörődni!

Tőkés László máris javasolta, hogy folytassák az egyeztetéseket a közös magyar célokról, az erőforrások méltányos elosztásáról, a brüsszeli és a bukaresti stratégiáról és a taktikáról. Az RMDSZ komoly figyelmeztetést kapott, indokolatlan és oktalan lenne most egyoldalú győzelemről beszélnie, de vereséget sem szenvedett. Itt a remek alkalom, hogy a múlt még oly fájó, kölcsönös sérelmeit félretéve az erdélyi magyarság térjen vissza 1989 karácsonyának szelleméhez. Az európai példákkal és gyakorlattal összhangban álló céljaihoz most már nemcsak az anyaország támogatását várhatja, de jogosságukról meggyőzheti egész Európát. A történelem egyértelmű leckéket kínál arról, hogy ha a győzelmet nem nagylelkűség, hanem marakodás követi, akkor elvesznek az eredmények. A következő hetekben a választási urnáknál kivívott győzelmet kövesse az önvizsgálat, a kibékülés, és a kézenfekvő célokért folytatott közös küzdelem!

Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter

(Magyar Hírlap)

Összefogás és haladás vagy marakodás és folyamatos vesztés???

Sajátos kép RMDSZ-Tőkés viták. Pedig most az EP választások után igazán szükség lenne az összefogásra, hogy az erdélyi magyarság számára el lehessen érni ezt-azt.

Széchenyi jól ismerte nemzetét, amikor figyelmeztette: „nincs a magyarnak őszintébb jóakarója széles e világon, mint önmaga, ugyanakkor senki se árthat a magyarnak annyit, mint szintén csak maga. Egyedül mi magunkban van a feltámadás!"

Elvileg 2007. november 25-e az egész magyarság győzelme volt. A történelmünk egyértelmű leckéket adott arról, hogy ha a győzelmet nem nagylelkűség, hanem kicsinyes bosszú, marakodás követi, akkor elvesznek az eredmények...

Voiculescu és a „román Koszovó" veszélye

Dan Voiculescu PC-elnök szombaton Sepsiszentgyörgyön kijelentette, a magyaroknak sok jó tulajdonságuk van, amelyet a románok is átvehetnének, de hozzátette ugyanakkor „román Koszovónak” nevezhető veszélyt lát Romániában. „Mi egy ok okozata vagyunk. Az ok a magyarok vezetőinek azon akarata, hogy szavazatokat gyűjtsenek, és eme harcuk során területi autonómiáról beszélnek, Magyarország zászlajáról Románia területén, Magyarország himnuszáról Románia területén, olyan jogokról, amelyek már nem alkotmányos jogok Romániában” – mondta Voiculescu, hozzátéve, ezért indított pert Markó Béla és Tőkés László ellen. „A per addig fog folytatódni, amíg Markó Béla és Tőkés László megérti, hogy mi csak békét és nyugalmat akarunk Romániában” – mondta Voiculescu. Dan Voiculescu PC-elnök bejelentette, bepereli Markó Béla RMDSZ-elnököt „a Románia ellen ismételten hozott sértések miatt, illetve az erdélyi románok elleni erőszakos viselkedésre való felbujtás miatt”. (Paprika Rádió)

Hova vinne az RMDSZ? Vissza a diktatúrába?!

Pofonokat osztogatna jónéhány RMDSZ-es politikus az erdélyi sajtónak, büntetéseket és cenzúrúzást szeretnének. Ugyanis ezen politikusok "józan, politikai helyzetelemzésének" eredménye az erdélyi sajtót teszi felelőssé az RMDSZ kudarcáért. És ezek az "érett" politikusok képvisel(né)nek minket...

Băsescu "elnöki pártja"

Tegnap Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) vezetője, és Theodor Stolojan, a Liberális Demokrata Párt (PLD) elnöke bejelentette pártjaik fúzionálnak és létrehozzák a Demokrata Liberális Pártot. A két politikus azt követően nyilatkozott tegnap este a demokraták pártközpontjában, hogy egy PLD-delegáció Stolojan vezetésével a délután folyamán a Cotroceni-palotában találkozott Traian Băsescu államfővel. Emil Boc szerint az új alakulat a D. A. Szövetség politikai projektjét viszi majd tovább. „Amit nem sikerült megtennünk Călin Popescu-Tăriceanu petroliberálisaival, azt most megtesszük Stolojanékkal”, fogalmazott a PD elnöke. Boc szerint az új alakulattal létrejön „a legerősebb romániai politikai párt”, amely az Európai Néppárthoz (EPP) csatlakozik majd.

A hírek szerint az új alakulatban esedékes belső választásokig a párt elnöke Emil Boc, két alelnöke pedig Theodor Stolojan, és egy másik PLD-s politikus lesz.

Gyanús moderálás Kelemen Hunor blogján

Kezdek 100%-osan egyetérterni Árus Zsolttal, mivel úgy látom, semmilyen "moderálás" nincs Kelemen Hunor blogján... (Megjegyzése szerint Kelemen Hunornak törölnie kellene az olvasók által írt bejegyzéseket. Na meg a blogot is felszámolhatná az RMDSZ-es képviselő, mert akkor legalább nem zavarná senki sem kellemetlen kérdésekkel még a blogon keresztül is.)
Bennem az a gyanú is ébredezik, nem-e akarattal lett odatéve az a pár sor, ami miatt be lett vezetve a moderálás. Ismerjük az ilyen lépéseket régebbről... Miért ne folyamodott volna ehhez a módszerhez "KáHá", hiszen több módszerük is a kommunista rendszer módszereire emlékeztet...

Szavazzatok rám, mert másnak akarom az én helyem adni...

Elgondolkoztatott Frunda visszalépése Winkler javára... Próbáltam elképzelni mit is tudna mondani a szavazóknak Frunda, miután kampánya alatt oly erősen bizonygatta, kiáll az erdélyi magyarságért Brüsszelben. Talán a következőket...

"Kampányolok, ígérek, és majd egyszer talán képviselem is azt, amit az elmúlt egy hónapban ígértem. De nem most... Kedves választópolgár, remélem nem veszed észre, de baleknak néztelek, mert kellett a szavazatod az RMDSZ-nek. Elvégre most először volt egy komoly ellenfele a szervezetnek, vagy mondjuk úgy a "párt"-nak 17 év után. Nekem nem fontos az RMDSZ-re szavazók véleménye, hogy az EP-be küldenek azzal a programmal. melyet mindenkivel elhitettem, nekem fontosabb az Európa Tanács jogi bizottságának elnöki tisztsége, mint a 280 000 erdélyi magyar kinyilvánított akarata. Ugyan, kedves szavazó, ne háborogj, hiszen nem tudod, mi a különbség az Európa Tanács és az Európai Parlament között. Arról sincs tudomásod, hogy az Európa Tanács (melynek a román parlament szenátoraként eddig is tagja voltam) az Európai Uniótól teljesen független intézmény. És hidd el, ha azt mondom, hogy én is Európába megyek, Sógorral és Winklerrel, az nem átverés. Feltételeznéd rólam, kedves Választópolgár, hogy átvernélek - félrevezetnélek az orcámon ragyogó mosollyal???"

Megjegyzés: „A legeurópaibb, legmegfelelőbb, legfelkészültebb, legtapasztaltabb, aki a legméltóbban fog bennünket képviselni„ (idézet Markó Bélától) ember (vagyis Frunda), nem kaphatta "felajánlással" az ET jogi bizottságának elnöki tisztségét, a következő okokból: a jogi bizottság elnöki tisztségét jelenleg Dick Marty svájci politikus tölti be, akinek a neve a feltételezett titkos CIA-börtönökről szóló jelentés kapcsán vált széles körben ismertté. Frunda György évek óta a bizottság második alelnöki feladatkörét látja el. Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének a honlapján az is elolvasható, hogy a bizottsági elnöki tisztségeket nem felajánlással, kinevezéssel, hanem választás útján szerezhetik meg a képviselők. A választásokat valamennyi parlamenti ülésszak elején, várhatóan januárban tartják meg. A bizottsági elnökök kétszer választhatók vissza a tisztségbe, amelyet legtöbb három ülésszakon keresztül tölthetnek be. Az ET honlapjáról nem tudható meg, hogy ma bármi is eldőlne a bizottsági elnöki tisztség dolgában. A bizottság december 13-án és 14-én Velencében ülésezik, a tisztújítás nem szerepel az ülés tervezett napirendjén! Nem tudott a küszöbönálló tisztújításról Günter Schirmer, a Jogi és Emberjogi bizottság titkára sem. Ezek fényében meg csak azt mondhatjuk, az RMDSZ megint jól átverte választóit. Valószínű, hogy az RMDSZ csak reméli, hogy sikerül megszereznie azt a tisztséget, amelyikre hivatkozva Frunda György lemondta az európai parlamenti mandátumát. A szövetség állandó tanácsa (SZÁT) pénteki közleménye merő hazugság: „Frunda Györgyöt felkérték, vállalja el az Európa Tanács jogi bizottságának elnöki tisztét, az állandó tanács pedig egyetértett azzal, hogy Sógor Csaba és Winkler Gyula képviselje az RMDSZ-t az Európai Parlamentben”. Kelemen Hunor ügyvezető elnök az ülés után azt ecsetelte, a strasbourgi tisztség, melylyel egy nappal korábban (múlt hét csütörtökén) kínálták meg Frundát, nagy elfoglaltságot jelent. „Ez túl fontos pozíció, semhogy az RMDSZ elutasítsa. Így nem két, hanem három politikusunk tölthet be tisztséget nemzetközi téren” Kelemen Hunor szerint várhatóan december 5-ig megtörténik Frunda György kinevezése.

Mindenesetre gyenge és elfogadhatatlan érv, hogy az ET jogi szakbizottságának lesz az elnöke, és ez nagyon fontos nekünk erdélyieknek, hiszen eddigi, alelnöki tisztségének semmi hasznát nem láttuk. Hacsak azt a - már elfeledett, „bátor” javaslatát nem vesszük figyelembe -, hogy ő kérte 1996-ban , hogy az EU szüntesse meg Románia „monitorizálását” (ellenőrzését), mert a kisebbségi kérdés példaértékűen megoldódott!

Vigyázz, kész, rajt... a Székely TV-nek

A többször elhalasztott indulás után december 5-én megkezdi adásainak sugárzását a csíkszeredai Székely Tv – a képernyőkön jelenleg már látható az adó logója.

A Székely Tv nézői reggeli műsort, délelőtt ismétléseket, majd délután 4 órától a csatorna saját műsorait láthatják. A magyar nyelvű csatornának egy román talkshowja lesz, melyet a tulajdonos vezet.
Terveik között szerepel a magyar és román sajtó és szórakoztatóipar neves személyiségeit meghívni a televízióba. Híradó helyett egy-egy aktuális közérdekű kérdést tárgyalnának meg a stúdióban a nap témájaként. Kultúrát és szórakozást is kínál az új csatorna, a csíkszeredai dokumentumfilm-fesztivál filmjeit és művészfilmeket láthatnak a nézők, továbbá Túros Eszter művészettörténész környékbeli képzőművészekkel készíti riportjait. A fiatalok és a 40 év fölöttiek számára külön zenés üzeneteket közvetít a tévé, a kicsiket vasárnap reggeli gyerekműsorral várják.
A stúdiót a Sapientia egyetem kommunikáció szakos diákjai is igénybe vehetik a Székedi Ferenc újságíró által vezetett szakmai gyakorlatokon. A televízió kínálatában szerepel a magyarországi Susan Pearl európai sztriptízbajnok péntek esti interaktív műsora, a korhatáros adásban szexuális felvilágosítás, szerelmi problémák, kábítószer-használat témakörökben kaphatnak tanácsot a nézők. (Krónika)

Csángósors

Sajnos kelet-európai sajátosság, a XXI. században, az Európai Unióban a csángók mindhiába kérik, hogy a saját anyanyelvén hallgathassanak misét a saját templomában. Sajnos ők még mindig nem kaphatják ezt meg. Gondolom semmilyen diszkrimináció nincs ebben...

Frunda visszalépett az ET "javára", Winkler megy az EP-be

Az RMDSZ Állandó Tanácsától származó hírek szerint az RMDSZ listáján az EP-be első helyen bejutott Frunda György visszalépett az őt megillető képviselői helyről. Amint megtuduk, Frundának az ET jogi bizottságának elnöki tisztségét ajánlották fel Strasburgban. Az RMDSZ listáján Winkler Gyula informatikai és távközlési miniszter a következő jelölt.

„Figyelembe véve, hogy ez a tisztség az egész hazai magyarság számára fontos az RMDSZ Állandó Tanácsa egyetért azzal, hogy Sógor Csaba és Winkler Gyula képviselje az RMDSZ-t az Európai Parlamentben. Döntésünk meghozatalakor figyelembe vettük a szórványban élő magyar közösségek hangsúlyosabb képviseletének az igényét és a szakmai-gazdasági szempontokat is. Meggyőződésünk, hogy a két fiatal politikus nemcsak ennek a rövid, másfél esztendős mandátumnak az idejére, hanem hosszú távon is elkötelezetten fogja képviselni a magyar választók érdekeit." (RMDSZ közlemény)

Nagyobb hatalmmal bíró régiókat!

„Európa-szerte az a tapasztalat, hogy a nagyobb kompetenciával rendelkező régiók sokkal gyorsabban fejlődnek. Ez azért van, mert a döntések akkor a legjobbak, ha az alsó szinten hozzák meg őket" — Klaus Klipp, az Európai Régiók Gyűlésének főtitkára szerint, ezzel kommentálva az RMDSZ régióátszervezési javaslatát.

Mint mondta, az Európai Unióhoz az utolsó két körben csatlakozott országok közös problémája a központosított államhatalom. „Románia pénzt és időt veszít azzal, hogy a döntéseket központi szinten hozzák" — jelentette ki Klaus. (Háromszék)

RMDSZ szankciók

Markó Béla értékelése szerint az erdélyi magyarok nemcsak EP-képviselőket választottak, hanem megerősítették pozíciójában az RMDSZ-t is. A szövetségi elnök ugyanakkor szankciókat helyezett kilátásba azoknál a területi szervezeteknél, ahol Tőkés László független jelölt több szavazatot kapott, mint az RMDSZ.

Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely az a négy magyarlakta város, ahol az RMDSZ-re kevesebben voksoltak, mint Tőkés Lászlóra. Markó Béla szerint emiatt a területi szervezetek vezetői okolhatók, akik egyrészt elhanyagolták a kampányt, másrészt olykor egyenesen RMDSZ-ellenes nyilatkozatokat tettek.

Kelemen Hunor ügyvezető elnök Toró T. Tibor Temes megyei képviselőt nevezte meg azok között az RMDSZ-tisztségviselők között, akik biztosan szankcióra számíthatnak. Kelemen azt mondta: Toró „lelkileg már rég a Szász Jenőék pártjához tartozik", ezért is állított valótalanságokat az RMDSZ-ről a közelmúltban: például azt, hogy a Tőkés Lászlóval való egyezség kudarcáért a szövetség tehető felelőssé. (Duna TV)

Tőkés Esztergomtól kért pénzt

A „nemzeti politikai erők kezében lévő baráti önkormányzatok" megfogalmazással élve fordult levéllel Tőkés László az esztergomi önkormányzathoz. Anyagi segítséget kért programjaikhoz, melyek között utolsóként kiemelte: „szólnom kell azokról a várható kampány-rendezvényekről, melyekre az EP-képviselői választásokra nézve kerül sor".
A püspök az augusztus 26-án keltezett levélben arra hivatkozott, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség „komoly közpénzek felett rendelkezik, azonban ezekből egyre inkább jut a politikai klientúraépítésre, mint az egyházak - legalábbis Egyházkerületünk - céljaira".
Az esztergomi önkormányzat sürgősségi indítvánnyal egymillió forint kiutalásáról döntött Tőkés László részére, az összeg felhasználását támogatási szerződésben rögzítették. Takács István, az önkormányzat sajtófelelőse pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy a pénzt még nem utalták át.
Az iratban külön pontban emelték ki, hogy a pénz nem használható fel a püspök európai parlamenti választási kampányához, annak ellenére, hogy a püspök által megnevezett támogatandó célok között szerepelt: „cselekvő részvétel az EP választások megszervezésében".
Esztergom polgármestere az MTI-nek elmondta, a királyhágómelléki terület támogatása nem egyedülálló Esztergomban, és semmi köze a romániai EP-választásokhoz. Meggyes Tamás hozzátette, a város küldetésének tartja a határon túli magyar oktatás támogatását, az elmúlt években hétmillió forinttal támogatták a beregszászi főiskola felújítását, kétmillióval a szabadkai főiskolát és a királyhágómelléki püspökség részére másodszor adományoznak egymillió forintot. (mti)

Határon túli magyar nagykövetséget alapítana Tőkés László

Határon túli magyar nagykövetséget alapítana Tőkés László Brüsszelben. A frissen megválasztott európai parlamenti képviselő erről a választási sikerének budapesti megünneplése alkalmából beszélt. (mti)

A VII-es és VIII-os diákok ma írták az egységes dolgozatokat magyar nyelv és irodalomból

Ma 24.381 diák írta meg anyanyelvéből (magyar, német, ukrán, szerb és szlovák) az egységes dolgozatát (ebből 12.817 VII-es és 11.564 VIII-os).

A tízes számú tételt húzták ki. 21 ezer 900 diák magyar nyelvből, 2250 tanuló német, 156 szlovák, 52 szerb, 12 pedig ukrán nyelvből írt dolgozatot.

További félévi egységes dolgozatok dátumai:
december 5 - matematika
december 11 - történelem/földrajz (csak a VIII-osoknak)
december 14 - román nyelv és irodalom

Az eredményeket megfellebbezni január 11-ig lehet.

Magyar nyelv és irodalom
VII. osztály

Javítókulcsa:


VIII. osztály

Javítókulcsa:

Iszlám és kereszténység: a pápa és a muszlim tudósok keresik a közös nevezőt

XVI. Benedek pápa kiemelte az iszlám és a kereszténység közti párbeszéd szükségességét abban az írásában, amellyel egy, muzulmán tudósoktól kapott levélre válaszolt - közölte csütörtökön a Vatikán.

A szóban forgó októberi levélben 138 muszlim tudós felszólította a keresztényeket és a muzulmánokat: találjanak közös nevezőt azon az alapon, hogy egy istenben hisznek, és közösen kötelezzék el magukat a világbéke ügye mellett. Jordániai, szaúd-arábiai, egyiptomi, iraki, iráni, európai és egyesült államokbeli muzulmán vezetők voltak az aláírók között.

"Anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk, vagy a valóságosnál kisebbnek akarnánk feltüntetni nézetkülönbségeinket, figyelemmel lehetünk, és figyelemmel kell lennünk arra, mi egyesít bennünket, keresztényeket és muzulmánokat" - írta válaszában a katolikus egyházfő.

"A közös nevező lehetővé teszi számunkra, hogy minden emberi lény méltóságának tiszteletére, egymás vallásának objektív ismeretére, vallási tapasztalataink cseréjére alapozzuk párbeszédünket" - áll a pápai válaszban.

XVI. Benedek jelezte, hogy kész fogadni Gázi Bin Mohammed herceget, a jordániai uralkodó vallási ügyekben illetékes különtanácsadóját (akinek a válaszlevelet címezte) és még néhányat az októberi felhívást aláíró 138 muszlim tudós közül. (mti/ap)

Az EPP frakciójához csatlakozik a legtöbb hazai EP-képviselő

Várhatóan az Európai Néppárti (EPP) frakcióhoz csatlakozik a legtöbb romániai képviselő aki mandátumot nyert a vasárnapi, november 25-i választások során – számol be erről az MTI.

Az RMDSZ-színekben mandátumot nyert Frunda György és Sógor Csaba, valamint a függetlenként EP-be jutó Tőkés László egyaránt a néppárti frakcióhoz csatlakozik.

A néppárt frakciójába a legtöbb képviselőt, 13-at a Demokrata Párt (PD) küldi, amely vasárnap a szavazatok 28,81 százalékát kapta.

A második helyen – 23,11%-al végző szociáldemokraták (PSD) – 10 képviselője az EP szocialista frakciójához csatlakozik. A liberális frakciót 6 képviselővel gyarapítja a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely vasárnap a voksok 13,44 százalékát gyűjtötte be.

A 7,78 százalékot nyerő Liberális Demokrata Párt (PLD), még nem döntötte el, melyik EP-frakcióba küldi képviselőit.

Ezzel az aránnyal az EPP sorait december 10-től legkevesebb 16 romániai képviselő erősíti. (mti)

Tévéreklámok és termékelhelyezés: új uniós szabályok év végéig

Új uniós szabályokat fogadott el az EP a televízióreklámokról és a termékelhelyezésről, miután a képviselők megállapodtak a korábban vitás kérdésekről a tagállamokat képviselő Tanáccsal. Óránként legfeljebb 12 percet lehet reklámozni, a műsorokat pedig félóránként lehet majd megszakítani hirdetésekkel. Az új irányelvet még 2007 vége előtt kihirdetik.

Az EU a technológiai és reklámipari változásokhoz igazodva vizsgálja most felül az 1997-es „televíziózás határok nélkül” irányelvet. A jogszabályt éppen a változások miatt keresztelték át „audiovizuális médiaszolgáltatások” irányelvre, amelynek hatálya így kiterjed például az interneten közvetített televíziós programokra is.

Az EP csak szigorú feltételekkel és csak bizonyos műsoroknál, de engedélyezné a televíziós termékelhelyezést. (Itt arra kell gondolni, amikor egy szappanoperában az egyik szereplő jól láthatóan például X típusú mosóport, autót, kenyérpirítót stb. használ.)

Tilos lenne ezzel a hirdetési módszerrel élni híradásokban, ismeretterjesztő, illetve gyerekműsorokban és tanácsadási programokban. A műsor elején és végén, valamint a reklámszünetek után fel kell hívni a nézők figyelmét arra, hogy az adott programban termékelhelyezéssel találkozhatnak.

Gyerekműsorok közben nem lehet reklámozni, kivéve, ha a program hosszabb 30 percnél. Egyéb műsortípusok, például a tévésorozatok esetében nem vezetnek be hasonló szabályokat. Összességében óránként legfeljebb 12 percnyi hirdetés mehet adásba. A képviselők arra szólítják fel a tagállamokat és a bizottságot, hogy fogadjanak el egy a gyermekműsorok közben történő reklámozással foglalkozó magatartási kódexet. Ez foglalkozna a gyerekműsorok reklámokkal történő megszakításával, a szponzorálással, az egészségtelen ételek és italok (például magas zsír-, cukor- sótartalmú élelmiszerek, alkohol) hirdetésével is. (EP-Sajtószolgálat)

Tárgyalásokat kezdeményez az MPSZ

Sikerként értékelik az Magyar Polgári Szövetségnél (MPSZ) az EP választásokat, de úgy vélik még egyszer nem fog működni az alacsony román részvétel miatti dupla magyar siker.

„Ezért igen fontos a komoly, tartalmi alapokra helyezett párbeszéd megkezdése, a nemzeti érdekek képviselete minden törvényhozói fórumon" — fejtette ki Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Elmondta, tárgyalásokra hívják az RMDSZ sepsiszentgyörgyi és alsó-háromszéki vezetőit. Fontosnak tartanák, hogy az önkormányzatok hivatalosan is kezdeményezzék az autonómiáról szóló népszavazást, és azt is, hogy a székelyföldi autonómiastatútumot újból beterjesszék a parlamentben.

Nagyvárad – Magyar feliratot kér az EMI a metropolisövezetben

Hivatalosan is nevezzék Rhédey-kertnek a nagyváradi Nicolae Balcescu parkot – kéri az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. A szervezet két hivatalos kéréssel fordult Petru Filip polgármesterhez, illetve Biró Rozália és Mihai Groza alpolgármesterhez. Emellett azt is kérik, hogy a metropolisövezetben kitett táblákra a román és angol nyelvű mellé kerüljön fel a magyar felirat is. Az EMI képviselői csütörtökön egyeztettek erről Biró Rozália alpolgármesterrel.

„A Rhédey-kertet a Rhédey grófok adományozták a városnak örök használatra, az lenne a természetes, ha az ő nevüket viselné” – közölte a Krónikával Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke. Elmondta, biztató választ kaptak, Biró Rozália szerint ugyanis ezt könnyebb lesz elfogadtatni a tanáccsal, mint a Szent László tér ügyét. Amint arról beszámoltunk, az EMI korábban azt kérte, hogy a város főtere, a jelenlegi Unirii tér hivatalosan is vegye fel a városalapító király nevét. A testület visszautasította ezt, ezért az EMI aláírásgyűjtésbe kezdett, most gyűjtik össze a több ezer szignót tartalmazó íveket. „Megvárjuk, míg kiderül, ki lesz a polgármester, és benyújtjuk ezeket. Lehet, hogy magyar polgármesterünk lesz, ami megkönynyítené a dolgunkat” – fogalmazott Nagy. Hozzátette: a Rhédey-kertre vonatkozó kérésüket is aláírásokkal támasztják alá. Szerintük így a tanács nem söpri le olyan könnyen az asztalról. Nagy szerint a Rhédey-kert átnevezése azért is egyszerűbb, mivel nincsenek lakók.

Ami a metropolisövezetben kihelyezett táblákat illeti, azt a választ kapták, hogy – mivel az övezetet Nagyváradon kívül másik hét település alkotja – az ügy nem tartozik a megyeszékhely önkormányzatának a hatáskörébe. „Ezeket vagy az övezetet működtető egyesület helyezte ki, vagy a települések önkormányzatai. A következő hetekben felgöngyölítjük az ügyet” – ígérte Nagy. „Elfogadhatatlan, hogy olyan községekben, mint Bors, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, csak román és angol nyelvű felirat szerepel” – tette hozzá. Az EMI-elnök arról is beszámolt lapunknak, hogy a szervezet jogi útra terelné a nagyváradi utcanévtáblák ügyét. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a helyi tanács tavaly szeptemberi határozata értelmében ezeken a román utcanév mellett a tér, utca, sugárút magyar kifejezéseket is fel kell tüntetni. Az önkormányzat azonban nem ültette gyakorlatba a határozatot. „Egyeztetünk az ügyvédünkkel, és a közigazgatási bírósághoz fordulunk” – mondta Nagy József Barna. (Krónika)

RMDSZ: tanítsák magyarul a történelmet és a földrajzot!

Jó kiindulópontnak, ugyanakkor meglehetősen hiányosnak tartja az RMDSZ az államfői bizottság által javasolt hosszú távú oktatási paktumot, amelyről tegnap a Traian Băsescuval folytatott konzultáción esett szó.

Az államfő azt szeretné, hogy a bizottság által kidolgozott dokumentum alapján valamennyi párt aláírjon egy hosszú távú megállapodást az oktatási reformról. „Sajnálatunkat és aggodalmunkat fejeztük ki az államfőnek, hogy a paktum szövegét kidolgozó tanügyi szakbizottságba egyetlen magyar szakembert sem hívott meg. Emiatt a dokumentum egyetlen mondatot, egyetlen szót sem tartalmaz a hazai kisebbségi, illetve a magyar nyelvű oktatásról" — fejtette ki a megbeszélés után Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Éppen ezért a küldöttség vezetője az RMDSZ nevében egy oktatással kapcsolatos dokumentumot nyújtott át az államfőnek.

„Konkrét javaslatokat tettünk a dokumentum kiegészítésére, az oktatási törvény módosítására, valamint az iskolák finanszírozásával és a tanterv kidolgozásával kapcsolatban. Elmondtuk azt is, biztosítani kell itthon az anyanyelvű oktatást az óvodától a doktori képzésig, beleértve a magyar nyelvű egyetemi képzést is" — mondta Kelemen. Az RMDSZ álláspontja szerint az új tanügyi törvénynek a hazai kisebbségi közösségek számára biztosítania kell saját oktatási intézményeik létrehozásának lehetőségét, és azt, hogy maguk dönthessenek ezek működéséről. Az államnak — a fejkvóta alapján — biztosítania kell ezen intézmények működését — véli a szövetség. Emellett kérték, hogy a magyar gyermekek anyanyelvükön tanulhassák valamennyi tantárgyat — a történelmet és földrajzot is —, a román nyelvet pedig igényeiknek megfelelően kidolgozott tankönyvekből sajátíthassák el. A szövetség képviselői felvetették, hogy a vidéken élő iskolásoknak biztosítani kell a városi tanulókéval egyenlő esélyeket. Éppen ezért javasolták, hogy a létszám alatti osztályokkal működő iskolákat csak abban az esetben vonják össze, ha a gyermekeknek nem kell tizenöt kilométernél hosszabb utat megtenniük a legközelebbi tanintézményig. „A dokumentum átnyújtásakor az államfőnek elmondtuk, ha az ebben megfogalmazottakat bevezetik a paktum szövegébe, az RMDSZ aláírja azt" — jelentette ki Kelemen Hunor. (Háromszék)

Hivatalosan is képviselőink már

A Központi Választási Iroda (BEC) szerdán este közzétette az európai parlamenti választások végeredményét.

Az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradt pártokra adott szavazatok újraosztása után véglegesített sorrend szerint az RMDSZ két listavezetője, Frunda György és Sógor Csaba hivatalosan is az RMDSZ képviselője lett az Európai Unió döntéshozó testületében, ugyanakkor Tőkés László független jelölt is mandátumot kapott.

A többi párt képviselőinek száma:
Demokrata Párt (PD) 13 képviselő
Szociáldemokrata Párt (PSD) 10 képviselő
Nemzeti Liberális Párt (PNL) 6 képviselő
Liberális Demokrata Párt (PLD) 3 képviselő

Háromszéken tarolt Tőkés, Hargita döntetlen, a többiek az RMDSZ-t támogatták

Az RMDSZ-re leadott szavazatok egynegyede jött a Székelyföldről, míg Tőkés támogatóinak közel fele háromszéki és hargitai. Tőkés László független jelölt a románoktól is kapott párezer voksot.

A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint az RMDSZ 282 929 szavazatot kapott, a Tökés Ladislau néven szereplő Tőkés László 176 573-at.

A szervezetre és a független jelöltre a voksolók 5,52 illetve 3,44%-a szavazott – vagyis a 6,6%-os romániai magyarság jelöltjei az érvényesen leadott szavazatok 8,96%-át, 459 502 voksot gyűjtöttek be.

A választáson nagyon magas, 4,59%-os volt az érvénytelen szavazatok aránya.


Nem lehet kijelenteni ugyan, hogy a magyar jelöltekre leadott szavazatok mind magyaroktól származnak, illetve azt sem, hogy a magyarok mind az RMDSZ-re vagy Tőkésre szavaztak volna – de minden bizonnyal túlnyomó többségben erről van szó.

Az adatok alapján feltételezhető, hogy a romániai magyarok nagyobb számban vettek részt a szavazáson az összlakossághoz viszonyítva, de ez sem bizonyítható: nincs pontos kimutatás arról, hány magyar nemzetiségű választójoggal rendelkező állampolgára van Romániának – elképzelhető például, hogy a magyar nemzetiségűek körében magasabb a 18. életévüket betöltöttek aránya az országos átlagnál.

Tőkés a két székelyföldi megyéből szerezte szavazatai közel felét: a rá leadott voksok 46,27%-a Hargita és Kovászna megyéből származik. Az RMDSZ esetében ez az arány 24,93%. Tőkés Háromszéken szerepelt a legjobban, ahol közel 12 ezer szavazattal megelőzte az RMDSZ-t.

	A magyar jelöltekre leadott szavazatok megoszlása Kovászna megyében

Hargita megyében nagyon kiegyensúlyozott volt a szavazatok megoszlása a két fél között: százezernél valamivel több szavazat mellett az RMDSZ mindössze 789 vokssal előzte meg Tőkést.


Maros megyében egyértelmű volt az RMDSZ fölénye – egyébként a szövetség ebből a megyéből kapta a legtöbb szavazatát, szám szerint 55 179-et, szemben a Tőkésre leadott 20 006 vokssal. Közösen az érvényes szavazatok 47,45%-át gyűjtötték be.


A többi magyar lakosságú megyében – Bihart leszámítva, ahol a magyar jelöltekre leadott voksok 35,58%-a jutott Tőkésnek – mindenhol legalább kétszer annyian szavaztak az RMDSZ-re, mint a független jelöltre.


Szatmár megyében a 33806 szavazat 72,95%-a az RMDSZ-nek ment, Kolozs megyében a 34381 szavazat 69,34%-a az RMDSZ-é. Szilágy megyében 21308-an szavaztak a szövetségre és Tőkésre, ebből 77% illette az RMDSZ-t.






A felsoroltakon kívül egyedül Brassó megyében haladta meg az RMDSZ-es szavazatok száma a tízezret (11192). A magyar jelöltekre leadott voksok további két megyében (Arad: 8360-2294, Máramaros: 7643-3429) lépték túl a tízezres határt.

Érdekes jelenség, hogy Tőkés az olyan megyékben, ahol nagyon kis számban vagy egyáltalán nem élnek magyarok, többnyire lekörözte az RMDSZ-t. Vaslui megyében például az RMDSZ 167, Tőkés 1000 szavazatot szerzett – ez valószínűleg részben azzal a választói magatartással magyarázható, hogy egyes választók a jelöltek személyének kilététől függetlenül az egyéni indulókkal szimpatizálnak a pártokkal szemben (az EP-választáson pedig Tőkés volt az egyetlen független jelölt). A másik lehetőség, hogy ezekben a megyékben a temesvári forradalomban játszott szerepének köszönheti a voksokat.

Tőkés összesen többezer szavazatot kapott Argeş, Bákó, Botoşani, Brăila, Buzău, Călăraşi, Dâmboviţa, Galac, Giurgiu, Ialomiţa, Ilfov, Konstanca, Neamţ, Prahova, Suceava, Teleorman, Tulcea, Vâlcea és Vrancea megyékből – itt leelőzte az RMDSZ-t, míg a szövetség Dolj, Gorj, Krassó-Szörény, Mehedinţi és Olt megyékben gyűjtött több szavazatot a függetlenként induló püspöknél.

	(transindex)