Az RMDSZ és Tőkés László párharca Romániában 2007 novemberében az EP képviselői helyeiért a székelyföldieknek köszönhetően sikerrel zárult. Rácáfoltak az előrejelzésekre és jóslásokra.
A statisztika szerint a jelenlegi Romániában a választásra jogosult magyarok aránya mintegy hét százalék. Szinte mindenki kizártnak vélte, hogy egy ilyen választói tömegből nyolcszázaléknyi országos arányt lehessen kicsiholni, az elért kilenc százalékra pedig a leginkább derűlátóak sem számítottak. Azt ugyan több Kárpát-medencei választási eredményből tudjuk, hogy az elszakított magyar közösségek önvédelemből általában jobb társadalmi teljesítményt nyújtanak, mint a rájuk telepedett többségiek, de ezt azért mégsem tudják jelentősen túlszárnyalni. A délvidékiek nagy megosztottsága a legutóbbi parlamenti választáson gyászos eredménnyel járt – most éppen emiatt mozgósítják a politikai elitet az ottani fiatalok az összefogásra –, de Szlovákiában is a 2004-es Európai Parlamenti választás a lélektelen kampány miatt, a magyarok számára rosszabb eredményt hozott, mint az országos átlag. A felvidéki magyar választók akár négy képviselőt is bejuttathattak volna a strasbourgi parlamentbe, de a Magyar Koalíció Pártja érdektelenül és lélektelenül szólította meg őket – az MKP-ban ekkor már egyértelmű volt az értékrendi válság.
A magyar nemzet Romániában élő része szintén értékválságban hánykolódik, több mint egy évtizede. A két véglet – az RMDSZ az egyik oldalon és Tőkés püspök a másik térfélen – egyaránt bizonygatja igazát. Az RMDSZ a reálpolitika képviselőjeként, az erőviszonyokra és a pártpolitikai egyensúlyokra hivatkozva építi sikerét. Számára az autonómia és a belső önrendelkezés elsősorban retorikai kérdés – egy tapodtat sem sikerült ebben az ügyben előre lépnie. Tőkés számára azonban ez politikai hitvallás, melyet nála nem csorbított ki a napi politika útvesztőjében fel-fellépő sok akadály.
Ez a két, eltérő erkölcsi hátterű szemlélet csapott össze most a kampány során. A számok szerint Tőkés győzött. Hiszen egy képviselői hely megszerzéséhez a függetlenként induló jelöltek számára az érvényes szavazatok 2,857 %-ét kellett megszereznie. Ezt Tőkés húsz százalékkal túlteljesítette. Az RMDSZ tíz százalékkal lépte túl saját szükséges minimumát.
A számok azonban lélektelenek, ha nem látjuk mi áll mögöttük. Tőkést Orbán Viktor segítette személyesen és a FIDESZ szervezeti háttere. Az RMDSZ-t pedig a kormánypárti MSZP. A két magyarországi nagy párt virtuális harcát követhettük tehát nyomon Romániában, amelyben a mezei harcosok szintúgy magyarok voltak, mint Magyarországon. Szerencsére most senki sem vérzett el – reméljük.
De a háttér ettől bonyolultabb. A két szembenálló magyar fél nem megelőlegezett, de elért sikerét elsősorban a Székelyföld alapozta meg. A romániai választási részvétel országos aránya 29% volt. De Hargita megyében 45%, Kovászna megyében 40%, a Szilágyságban 39%. A Székelyföldön leadott szavazatok 60%-át Tőkés szerezte meg. Ennek az eredménynek több üzenete van.
Mindkét fél azzal szólította meg a magyar választókat, amit azok hallani akartak: mely magyar érdeket és hogyan lehet képviselni Brüsszelben. Nem holmi elvont páneurópai blöffel tömködték a fejüket, hanem azzal, hogy amit az otthoni viszonyok között a román politika kicsinyessége miatt nem sikerült elérni, azt majd most az új európai fórumon kísérlik meg. A választási eredmény szerint ezt inkább elhitték Tőkésnek, mint az RMDSZ-nek. Ha beváltják az ígéretüket, megváltozik a magyar Európa-politika jellege is.
Az RMDSZ hitele megingott a tömbmagyarságnál. Ez azt jelenti, hogy a szórványosodó magyarok számára elfogadhatóbb az RMDSZ ahogy-lehet politikája. Kárpát-medencei vonatkozásban ez úgy értelmezhető, hogy a tömbben élő magyarok határozott magatartást várnak el a politikusaiktól, a szórványosodó részeken pedig simulékonyabb magatartást – ez érvényes nem csak a statisztikai szórványra, hanem a lelki jellegűre is. Ez kétfajta politikai koncepciót is feltételez, ami nem két szembenálló vagy összebékíthetetlen politikai meggyőződést jelent – még ha az egyik a szókimondó, saját erejében bízó, öntudatos ember magatartására utal, a másik a kereskedői, kupeci, fiskális szemléletre – hanem megoldandó feladatot.
Az eredmény további üzenete a napi politikának szól. Kialakítható-e 2009 tavaszáig Strasbourgban és Brüsszelben egy olyan magyar képviselet a FIDESZ, MSZP, KDNP, MDF, MKP, RMDSZ, Tőkés részvételével (29 képviselő), amely egyszerre tudja megjeleníteni az összmagyarság és a részek érdekeit? Egy biztos, még egyszer megméretni az RMDSZ-t Tőkés ellenében és fordítva óriási erőpocsékolást jelentene. Rontaná a magyar képviseletnek az Európai Néppárton belüli helyzetét is. Romániában ezért egy koalíciós magyar politikára van szükség. Kár, hogy az RMDSZ is nem azzal kezdte a választás utáni hetet, amivel Tőkés: a tárgyalási hajlandósággal. Most már csupán politikatörténeti kérdés, hogy miért nem indultak közös listán. Mostantól az együttes fellépést kell rajtuk számonkérni. (felvidék.ma)
2007. december 5., szerda
Kárpátalján is van magyar konzulátus
Kárpátalján a beregszászi ügyfélszolgálati iroda konzulátusi rangra emelkedett, ami jelentősen könnyítheti az ügyintézést. Magyarország schengeni csatlakozásával kapcsolatban tájékoztattak ma az ungvári magyar főkonzulátuson.
Eddig Beregszászon és Ungváron naponta 500-600 vízumot adtak ki. Ezt az ütemet szeretnék tartani január elsejétől, a schengeni rendszer bevezetésének időpontjától is. Az ügyfelek érdekében december 21-től időpontra szóló bejelentkezést vezetnek be a kárpátaljai külképviseleteken. További újdonság, hogy minden igénylőnek kizárólag eredeti vagy közjegyző által ellenjegyzett okmányt lehet csak benyújtania, rendelkeznie kell jövedelmet igazoló irattal és egészségügyi biztosítással.
A jövőben nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a konzuli interjúknak. Amennyiben az EU ratifikálja az Ukrajnával megkötött vízumkönnyítési egyezményt, úgy az 35 euróba fog kerülni. Decemberben várhatóan életbe lép Magyarország és Ukrajna között a kishatárforgalmi egyezmény is. Ez esetben a vízum 20 euró lesz és a határon nem tesznek majd pecsétet az ukránok útlevelébe. (Duna TV)
Eddig Beregszászon és Ungváron naponta 500-600 vízumot adtak ki. Ezt az ütemet szeretnék tartani január elsejétől, a schengeni rendszer bevezetésének időpontjától is. Az ügyfelek érdekében december 21-től időpontra szóló bejelentkezést vezetnek be a kárpátaljai külképviseleteken. További újdonság, hogy minden igénylőnek kizárólag eredeti vagy közjegyző által ellenjegyzett okmányt lehet csak benyújtania, rendelkeznie kell jövedelmet igazoló irattal és egészségügyi biztosítással.
A jövőben nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a konzuli interjúknak. Amennyiben az EU ratifikálja az Ukrajnával megkötött vízumkönnyítési egyezményt, úgy az 35 euróba fog kerülni. Decemberben várhatóan életbe lép Magyarország és Ukrajna között a kishatárforgalmi egyezmény is. Ez esetben a vízum 20 euró lesz és a határon nem tesznek majd pecsétet az ukránok útlevelébe. (Duna TV)
Valószínű, hogy Koszovó kikiáltja függetlenségét december 10-én
Sürgette tegnap José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hogy az Európai Unió tagországai helyezkedjenek egységes álláspontra abban a kérdésben, hogyan reagáljon az EU, ha Koszovó esetleg egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét. Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor Barroso azt is jelezte, hogy ez a tagországok ügye.
Fico azt erősítette meg, hogy Szlovákia azok közé az EU-tagállamok közé tartozik, amelyek „alig tartják elképzelhetőnek”, hogy elismerjenek egy függetlenségét egyoldalúan kikiáltó országot. A december 10-i határidő közeledtével Brüsszelben a színfalak mögött folynak az egyeztetések az EU-tagországok között, hogy a szervezet egységesen tudjon reagálni az albánok lakta szerbiai tartomány esetleges elszakadásának bejelentésére. Ciprus, Görögország, Szlovákia, Románia és Spanyolország alkotja azt a kicsiny csoportot, amely egyelőre elzárkózik attól, hogy az egyoldalú kinyilvánítást elismerje, mert attól tart, hogy az precedenst teremthetne más kisebbségi területek függetlenedési törekvéseihez. Fico is sürgette ugyanakkor, hogy az EU helyezkedjen egységes álláspontra az ügyben. Barroso azt hangoztatta, hogy Koszovó sorsa európai ügy.
A ma még Szerbiához tartozó, de túlnyomórészt albánok lakta Koszovó jövőbeli státusáról ezen a héten meg kellene állapodni, de – mint azt Barroso is elismerte – erre egyre kisebbnek tűnik az esély. Egyezség hiányában feltehető, hogy az Egyesült Államok támogatását is élvező Koszovó egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét. Erre a helyzetre kellene felkészülnie az EU-nak, de az Unió egyelőre még csak addig jutott el, hogy el próbálja érni: a határidő lejárta után minél később kerüljön sor további lépésekre bármelyik oldalon. Brüsszeli forrásból mindazonáltal az MTI úgy értesült, látszik esély arra, hogy az uniós tagországok többsége meg tudja győzni az említett csoportot az egységes álláspont fontosságáról.
Ennek esélyeit ugyanakkor csökkenteni látszik, hogy tegnap Traian Băsescu román államfő Bernben, svájci kollégájával folytatott megbeszéléseit követően kijelentette, Románia nem támogatja a tartomány számára ellenőrzött függetlenséget biztosító Ahtisaari-tervet.
Băsescu a szerbek és az albánok megegyezésén alapuló megoldás mellett szállt síkra, annak ellenére, hogy az ezt célzó, nemzetközi – EU-s, amerikai és orosz – közvetítéssel zajló tárgyalások kudarcba fulladtak. Băsescu ennek ellenére az 1244-es ENSZ BT-határozat tiszteletben tartása mellett állt ki, amely Szerbia részeként ismeri el Koszovót. Wolfgang Ischinger, a szerb–albán tárgyalásokon közvetítő nemzetközi csoport vezetője ugyanakkor elismerte, hogy a megállapodás gyakorlatilag lehetetlen, és nincs esélye a kompromisszumnak, így Koszovó – az Unióval és az Egyesült Államokkal egyeztetve – kinyilvánítja függetlenségét.
Közben Artemije püspök, a szerb ortodox egyház koszovói vezetője katonai nyomásgyakorlást szorgalmazott a függetlenségre törekvő koszovói albánokkal szemben. Három napra az öszszes hadkötelest mozgósítani kellene Szerbiában – mondta a Danas belgrádi újságban tegnap megjelent interjúban. Figyelmeztetésként Koszovó és Szerbia határán ugyancsak három napra le kellene állítani a teljes áru- és személyforgalmat, s tömegtüntetéseket kellene szervezni minden nagyvárosban.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió az úgynevezett Ahtisaari-tervet támogatja(ná), ami az EU által ellenőrzött, független Koszovóról szól, melyben a szerb kisebbség széles körű autonómiát élvez. Amerika csak akkor ismeri el a független Koszovót, ha az Ahtisaari-terv keretein belül kiáltják ki a függetlenséget. Az MTI értesülései szerint Carl Bildt svéd külügyminiszter a nemzetközi összefüggések átgondolására szólította fel a koszovói albánokat, ugyanis az EU-tól támogatást, a NATO-tól védelmet várnak. Javier Solana EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselő meglátásában a függetlenedés megfelelő előkészületekre szorul. Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn véleménye szerint nehéz egy egységes álláspontot kialakítani az EU-ban a koszovói függetlenségi nyilatkozat elimerésének kapcsán, ezért arról próbálják meggyőzni a koszovói albánokat, hogy a nemzetközi közösség támogatása nélkül ne nyilvánítsák ki függetlenségüket. Jim Murphy brit külügyminiszter Koszovónak függetlenségét szorgalmazta, de nem egyoldalú függetlenségi nyilatkozat által.
Mindezek fényében érdekesnek ígérkezik a nemzetközi közösségek számára a december 10-e. (mti)
Fico azt erősítette meg, hogy Szlovákia azok közé az EU-tagállamok közé tartozik, amelyek „alig tartják elképzelhetőnek”, hogy elismerjenek egy függetlenségét egyoldalúan kikiáltó országot. A december 10-i határidő közeledtével Brüsszelben a színfalak mögött folynak az egyeztetések az EU-tagországok között, hogy a szervezet egységesen tudjon reagálni az albánok lakta szerbiai tartomány esetleges elszakadásának bejelentésére. Ciprus, Görögország, Szlovákia, Románia és Spanyolország alkotja azt a kicsiny csoportot, amely egyelőre elzárkózik attól, hogy az egyoldalú kinyilvánítást elismerje, mert attól tart, hogy az precedenst teremthetne más kisebbségi területek függetlenedési törekvéseihez. Fico is sürgette ugyanakkor, hogy az EU helyezkedjen egységes álláspontra az ügyben. Barroso azt hangoztatta, hogy Koszovó sorsa európai ügy.
A ma még Szerbiához tartozó, de túlnyomórészt albánok lakta Koszovó jövőbeli státusáról ezen a héten meg kellene állapodni, de – mint azt Barroso is elismerte – erre egyre kisebbnek tűnik az esély. Egyezség hiányában feltehető, hogy az Egyesült Államok támogatását is élvező Koszovó egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét. Erre a helyzetre kellene felkészülnie az EU-nak, de az Unió egyelőre még csak addig jutott el, hogy el próbálja érni: a határidő lejárta után minél később kerüljön sor további lépésekre bármelyik oldalon. Brüsszeli forrásból mindazonáltal az MTI úgy értesült, látszik esély arra, hogy az uniós tagországok többsége meg tudja győzni az említett csoportot az egységes álláspont fontosságáról.
Ennek esélyeit ugyanakkor csökkenteni látszik, hogy tegnap Traian Băsescu román államfő Bernben, svájci kollégájával folytatott megbeszéléseit követően kijelentette, Románia nem támogatja a tartomány számára ellenőrzött függetlenséget biztosító Ahtisaari-tervet.
Băsescu a szerbek és az albánok megegyezésén alapuló megoldás mellett szállt síkra, annak ellenére, hogy az ezt célzó, nemzetközi – EU-s, amerikai és orosz – közvetítéssel zajló tárgyalások kudarcba fulladtak. Băsescu ennek ellenére az 1244-es ENSZ BT-határozat tiszteletben tartása mellett állt ki, amely Szerbia részeként ismeri el Koszovót. Wolfgang Ischinger, a szerb–albán tárgyalásokon közvetítő nemzetközi csoport vezetője ugyanakkor elismerte, hogy a megállapodás gyakorlatilag lehetetlen, és nincs esélye a kompromisszumnak, így Koszovó – az Unióval és az Egyesült Államokkal egyeztetve – kinyilvánítja függetlenségét.
Közben Artemije püspök, a szerb ortodox egyház koszovói vezetője katonai nyomásgyakorlást szorgalmazott a függetlenségre törekvő koszovói albánokkal szemben. Három napra az öszszes hadkötelest mozgósítani kellene Szerbiában – mondta a Danas belgrádi újságban tegnap megjelent interjúban. Figyelmeztetésként Koszovó és Szerbia határán ugyancsak három napra le kellene állítani a teljes áru- és személyforgalmat, s tömegtüntetéseket kellene szervezni minden nagyvárosban.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió az úgynevezett Ahtisaari-tervet támogatja(ná), ami az EU által ellenőrzött, független Koszovóról szól, melyben a szerb kisebbség széles körű autonómiát élvez. Amerika csak akkor ismeri el a független Koszovót, ha az Ahtisaari-terv keretein belül kiáltják ki a függetlenséget. Az MTI értesülései szerint Carl Bildt svéd külügyminiszter a nemzetközi összefüggések átgondolására szólította fel a koszovói albánokat, ugyanis az EU-tól támogatást, a NATO-tól védelmet várnak. Javier Solana EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselő meglátásában a függetlenedés megfelelő előkészületekre szorul. Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn véleménye szerint nehéz egy egységes álláspontot kialakítani az EU-ban a koszovói függetlenségi nyilatkozat elimerésének kapcsán, ezért arról próbálják meggyőzni a koszovói albánokat, hogy a nemzetközi közösség támogatása nélkül ne nyilvánítsák ki függetlenségüket. Jim Murphy brit külügyminiszter Koszovónak függetlenségét szorgalmazta, de nem egyoldalú függetlenségi nyilatkozat által.
Mindezek fényében érdekesnek ígérkezik a nemzetközi közösségek számára a december 10-e. (mti)
Szükségesek az Uniós szintű kisebbségi normák
Tabajdi Csaba szerint az ET kisebbségvédelmi eszközeit – így a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját – be kellene építeni az Európai Unió normarendszerébe, az úgynevezett „acquis communautaire" részévé kellene tenni.
A magyar szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő erről kedden, az etnikumközi párbeszéd előmozdításán fáradozó amerikai nem-kormányzati szervezet, a Project on Ethnic Relations (PER) által Brüsszelben, az Európai Parlament épületében szervezett konferencián beszélt.
Kifejtette, hogy az EU a kelet-közép-európai államok csatlakozása előtt olyan feltételeket fogalmazott meg a belépni szándékozók számára – az úgynevezett koppenhágai kritériumok között –, amelyek teljesítését nem várja el következetesen a régi tagországoktól. Szerinte a jogi előírások szintjén – ami persze nem feltétlenül korrelál a mindennapi élet gyakorlatával – az új tagországokban erősebb a kisebbségek védelme, mint a régi tagországokban. Ma még megválaszolatlan kérdésnek tartja, hogy az új tagországokban fog-e alacsonyabb szintre csökkenni, vagy pedig a régi tagállamokban fog az újak szintjére emelkedni a kisebbségvédelem.
Tabajdi felhívta a figyelmet arra, hogy az EU reformszerződése jogi alapot teremt az uniós szintű kisebbségvédelmi normák kidolgozásához, hiszen a 2. cikkely az alapvető értékek közt említi a kisebbséghez tartozók emberi jogainak védelmét. Ezért is fontos – hangsúlyozta –, hogy megtörténjen a reformszerződés ratifikálása.
Gál Kinga magyar néppárti EP- képviselő kiemelte, hogy Nyugat-Európában, ahol inkább a migráns kisebbség problémája szembeötlő, egészen másként fogják fel a kisebbségi kérdést, mint Kelet-Közép- Európában, ahol embercsoportok annak nyomán kerültek nemzeti kisebbségi helyzetbe, hogy az államhatár akaratukon kívül megváltozott.
Szent-Iványi István magyar liberális EP- képviselő aktuálpolitikai összefüggésekbe helyezte a kisebbségi kérdést, utalva arra, hogy Koszovó sorsának rendezése nagy horderejű döntéseket igényel majd kisebbségvédelmi szempontból is, és ezek a döntések az egész térségre hatást fognak gyakorolni.
A magyar szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő erről kedden, az etnikumközi párbeszéd előmozdításán fáradozó amerikai nem-kormányzati szervezet, a Project on Ethnic Relations (PER) által Brüsszelben, az Európai Parlament épületében szervezett konferencián beszélt.
Kifejtette, hogy az EU a kelet-közép-európai államok csatlakozása előtt olyan feltételeket fogalmazott meg a belépni szándékozók számára – az úgynevezett koppenhágai kritériumok között –, amelyek teljesítését nem várja el következetesen a régi tagországoktól. Szerinte a jogi előírások szintjén – ami persze nem feltétlenül korrelál a mindennapi élet gyakorlatával – az új tagországokban erősebb a kisebbségek védelme, mint a régi tagországokban. Ma még megválaszolatlan kérdésnek tartja, hogy az új tagországokban fog-e alacsonyabb szintre csökkenni, vagy pedig a régi tagállamokban fog az újak szintjére emelkedni a kisebbségvédelem.
Tabajdi felhívta a figyelmet arra, hogy az EU reformszerződése jogi alapot teremt az uniós szintű kisebbségvédelmi normák kidolgozásához, hiszen a 2. cikkely az alapvető értékek közt említi a kisebbséghez tartozók emberi jogainak védelmét. Ezért is fontos – hangsúlyozta –, hogy megtörténjen a reformszerződés ratifikálása.
Gál Kinga magyar néppárti EP- képviselő kiemelte, hogy Nyugat-Európában, ahol inkább a migráns kisebbség problémája szembeötlő, egészen másként fogják fel a kisebbségi kérdést, mint Kelet-Közép- Európában, ahol embercsoportok annak nyomán kerültek nemzeti kisebbségi helyzetbe, hogy az államhatár akaratukon kívül megváltozott.
Szent-Iványi István magyar liberális EP- képviselő aktuálpolitikai összefüggésekbe helyezte a kisebbségi kérdést, utalva arra, hogy Koszovó sorsának rendezése nagy horderejű döntéseket igényel majd kisebbségvédelmi szempontból is, és ezek a döntések az egész térségre hatást fognak gyakorolni.
Schöpflin György, aki ugyancsak magyar néppárti EP-képviselő, kiemelte, hogy a baltikumi oroszok között például vannak olyanok, akiknek a gyökerei oly mélyek a lakóhelyükön, hogy tradicionális kisebbségnek minősíthetők, vannak viszont olyanok is, akik történelmi távlatban nemrég - a szovjet időkben - települtek be, és ennek folytán inkább migráns kisebbséghez tartozónak minősíthetők. Megjegyezte, hogy az EU-n kívülről EU-országokba beáramló migránsok mellett az EU-országok közötti migránsok is megjelentek nagyobb számban, például a lengyelek több nyugat-európai országban, ami némiképp megint másfajta megítélés alá esik.
Hogy mennyire sokféle kisebbségi létmodell kiált Európában "testre szabott" megoldásért, jól mutatja, hogy Tabajdi mindezen kategóriák mellett külön kezelendő, sajátos védelmet igénylő csoportként említette a romákat, sőt, azt is fölvetette, hogy idővel a Magyarországon lakó kínaiak is gyökeret vert, "hagyományos" kisebbségként jelenhetnek meg.
Tatjana Zdanoka, aki lettországi EP-képviselőként az orosz kisebbség szószólója, a konfererencián elmondta: amikor a balti államok képviselői az orosz kisebbség integrációjáról beszélnek, akkor valójában asszimilációs folyamatot értenek alatta. (mti)
Az erdők, mint természetes szénelnyelők, megmenthetik Európát
Európa egyre nagyobb részét borítják erdőségek, amelyek a korábban gondoltnál sokkal több szén-dioxidot képesek megkötni - mutatta ki egy tanulmány. Az erdők, mint természetes szénelnyelők, kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az üvegházhatást okozó gázok légköri szintjének csökkentésében.
A Helsinki Egyetem kutatói egyebek mellett az európai erdőtakaró változását vizsgálták, és kiszámították, hogy mennyi szén-dioxidot kötnek meg a fák. A tanulmány szerint a világ 50, erdővel legnagyobb mértékben borított országa közül 22-ben, köztük az Európai Unió több tagállamában nőtt az erdőségek kiterjedése.
A több fa több szén-dioxidot köt meg, sokkal többet annál, mint amennyire a tudósok számítottak. Becsléseik szerint 1990 és 2005 között az EU erdei a közösség kibocsátása 11 százalékának megfelelő mennyiségű szén-dioxidot vontak ki a légkörből.
A kutatócsoport egyik tagja kijelentette: a durva becslések szerint az erdők kétszer annyival képesek mérsékelni a légkörben lévő szén mennyiségét, mint az Európában jelenleg használt megújuló energiaforrások.
A jó hírt beárnyékolja ugyanakkor, hogy az egyre gyakoribb szárazságok miatt a jövőben jelentősen csökkenhet a vegetáció szén-dioxid-elnyelő képessége. A kutatók ezzel együtt úgy vélik: az erdőterület további növelése könnyebben elérhetővé teszi azt a formálódó uniós célkitűzést, hogy a közösség szén-dioxid kibocsátása 2020-ban 20 százalékkal legyen kevesebb az 1990-es szintnél. (inforadio.hu)
A Helsinki Egyetem kutatói egyebek mellett az európai erdőtakaró változását vizsgálták, és kiszámították, hogy mennyi szén-dioxidot kötnek meg a fák. A tanulmány szerint a világ 50, erdővel legnagyobb mértékben borított országa közül 22-ben, köztük az Európai Unió több tagállamában nőtt az erdőségek kiterjedése.
A több fa több szén-dioxidot köt meg, sokkal többet annál, mint amennyire a tudósok számítottak. Becsléseik szerint 1990 és 2005 között az EU erdei a közösség kibocsátása 11 százalékának megfelelő mennyiségű szén-dioxidot vontak ki a légkörből.
A kutatócsoport egyik tagja kijelentette: a durva becslések szerint az erdők kétszer annyival képesek mérsékelni a légkörben lévő szén mennyiségét, mint az Európában jelenleg használt megújuló energiaforrások.
A jó hírt beárnyékolja ugyanakkor, hogy az egyre gyakoribb szárazságok miatt a jövőben jelentősen csökkenhet a vegetáció szén-dioxid-elnyelő képessége. A kutatók ezzel együtt úgy vélik: az erdőterület további növelése könnyebben elérhetővé teszi azt a formálódó uniós célkitűzést, hogy a közösség szén-dioxid kibocsátása 2020-ban 20 százalékkal legyen kevesebb az 1990-es szintnél. (inforadio.hu)
Melyik maradjon? A roncsautó program vagy a regisztrációs adó?
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter tegnap kijelentette a hatóságok 2008-ban beszüntetik a roncsautó programot, ha az EB úgy dönt, hogy törli a regisztrációs adót.
„Szeretném, ha a kormány jövőre is működtetné a roncsautó programot, és azt is támogatom, hogy megmaradjon a gépkocsi-regisztrációs díj egy bizonyos formája, mivel ez segít abban, hogy kivonjuk forgalomból Románia elöregedett autóit" – nyilatkozta Korodi.
A roncsautó programon keresztül 2007-ben 16.500, 12 évesnél öregebb gépkocsit lehet lecserélni új autókra. A roncsautó gazdája 3.000 lejt kap az államtól, ha kiíratja régi kocsiját a forgalomból, leadja azt újrafelhasználás céljára, és az államtól kapott összeget egy új gépkocsi vásárlása során használja fel.
A gépkocsi regisztrációs adóval kapcsolatban fennáll annak veszélye, hogy az Európai Bizottság panaszt emel Románia ellen az Európai Törvényszéken. Călin Popescu Tăriceanu kormányfő kedden kijelentette, módosítani lehet a gépkocsi-regisztrációs díjat, de nem fogják sem lecsökkenteni, sem eltörölni azt. (erdély.ma)
„Szeretném, ha a kormány jövőre is működtetné a roncsautó programot, és azt is támogatom, hogy megmaradjon a gépkocsi-regisztrációs díj egy bizonyos formája, mivel ez segít abban, hogy kivonjuk forgalomból Románia elöregedett autóit" – nyilatkozta Korodi.
A roncsautó programon keresztül 2007-ben 16.500, 12 évesnél öregebb gépkocsit lehet lecserélni új autókra. A roncsautó gazdája 3.000 lejt kap az államtól, ha kiíratja régi kocsiját a forgalomból, leadja azt újrafelhasználás céljára, és az államtól kapott összeget egy új gépkocsi vásárlása során használja fel.
A gépkocsi regisztrációs adóval kapcsolatban fennáll annak veszélye, hogy az Európai Bizottság panaszt emel Románia ellen az Európai Törvényszéken. Călin Popescu Tăriceanu kormányfő kedden kijelentette, módosítani lehet a gépkocsi-regisztrációs díjat, de nem fogják sem lecsökkenteni, sem eltörölni azt. (erdély.ma)
Ma folytatódtak a dolgozatírások
A mai nap került sor a 430 ezer VII-es és VIII-os diák matematika egységes dolgozatára.
A nyolcas számú tételt húzták ki.
További félévi egységes dolgozatok dátumai:
december 11 - történelem/földrajz (csak a VIII-osoknak)
december 14 - román nyelv és irodalom
Az eredményeket január 11-ig lehet megfellebbezni.
Matematika
VII. osztály
Javítókulcsa: (románul)
VIII. osztály
Javítókulcsa: (románul)
A nyolcas számú tételt húzták ki.
További félévi egységes dolgozatok dátumai:
december 11 - történelem/földrajz (csak a VIII-osoknak)
december 14 - román nyelv és irodalom
Az eredményeket január 11-ig lehet megfellebbezni.
Matematika
VII. osztály
Javítókulcsa: (románul)
VIII. osztály
Javítókulcsa: (románul)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)