Szükségesek az Uniós szintű kisebbségi normák

Tabajdi Csaba szerint az ET kisebbségvédelmi eszközeit – így a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját – be kellene építeni az Európai Unió normarendszerébe, az úgynevezett „acquis communautaire" részévé kellene tenni.

A magyar szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő erről kedden, az etnikumközi párbeszéd előmozdításán fáradozó amerikai nem-kormányzati szervezet, a Project on Ethnic Relations (PER) által Brüsszelben, az Európai Parlament épületében szervezett konferencián beszélt.

Kifejtette, hogy az EU a kelet-közép-európai államok csatlakozása előtt olyan feltételeket fogalmazott meg a belépni szándékozók számára – az úgynevezett koppenhágai kritériumok között –, amelyek teljesítését nem várja el következetesen a régi tagországoktól. Szerinte a jogi előírások szintjén – ami persze nem feltétlenül korrelál a mindennapi élet gyakorlatával – az új tagországokban erősebb a kisebbségek védelme, mint a régi tagországokban. Ma még megválaszolatlan kérdésnek tartja, hogy az új tagországokban fog-e alacsonyabb szintre csökkenni, vagy pedig a régi tagállamokban fog az újak szintjére emelkedni a kisebbségvédelem.

Tabajdi felhívta a figyelmet arra, hogy az EU reformszerződése jogi alapot teremt az uniós szintű kisebbségvédelmi normák kidolgozásához, hiszen a 2. cikkely az alapvető értékek közt említi a kisebbséghez tartozók emberi jogainak védelmét. Ezért is fontos – hangsúlyozta –, hogy megtörténjen a reformszerződés ratifikálása.

Gál Kinga magyar néppárti EP- képviselő kiemelte, hogy Nyugat-Európában, ahol inkább a migráns kisebbség problémája szembeötlő, egészen másként fogják fel a kisebbségi kérdést, mint Kelet-Közép- Európában, ahol embercsoportok annak nyomán kerültek nemzeti kisebbségi helyzetbe, hogy az államhatár akaratukon kívül megváltozott.
Szent-Iványi István magyar liberális EP- képviselő aktuálpolitikai összefüggésekbe helyezte a kisebbségi kérdést, utalva arra, hogy Koszovó sorsának rendezése nagy horderejű döntéseket igényel majd kisebbségvédelmi szempontból is, és ezek a döntések az egész térségre hatást fognak gyakorolni.

Schöpflin György, aki ugyancsak magyar néppárti EP-képviselő, kiemelte, hogy a baltikumi oroszok között például vannak olyanok, akiknek a gyökerei oly mélyek a lakóhelyükön, hogy tradicionális kisebbségnek minősíthetők, vannak viszont olyanok is, akik történelmi távlatban nemrég - a szovjet időkben - települtek be, és ennek folytán inkább migráns kisebbséghez tartozónak minősíthetők. Megjegyezte, hogy az EU-n kívülről EU-országokba beáramló migránsok mellett az EU-országok közötti migránsok is megjelentek nagyobb számban, például a lengyelek több nyugat-európai országban, ami némiképp megint másfajta megítélés alá esik.

Hogy mennyire sokféle kisebbségi létmodell kiált Európában "testre szabott" megoldásért, jól mutatja, hogy Tabajdi mindezen kategóriák mellett külön kezelendő, sajátos védelmet igénylő csoportként említette a romákat, sőt, azt is fölvetette, hogy idővel a Magyarországon lakó kínaiak is gyökeret vert, "hagyományos" kisebbségként jelenhetnek meg.

Tatjana Zdanoka, aki lettországi EP-képviselőként az orosz kisebbség szószólója, a konfererencián elmondta: amikor a balti államok képviselői az orosz kisebbség integrációjáról beszélnek, akkor valójában asszimilációs folyamatot értenek alatta. (mti)