Sem a román, sem a magyar kormánnyal, sem a kettővel együtt nem kötött semmiféle titkos megállapodást az RMDSZ, ahogyan azt Tőkés László állítja – jelentette ki szerdán Markó Béla RMDSZ elnök. A politikus, Tőkés független európai parlamenti képviselőjelölt Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen elhangzott nyilatkozatára reagált. A püspök-politikus ugyanis azt állította, az autonómia-ügy elfektetéséről valószínűleg a legutóbbi szebeni kormányülés során született titkos megállapodás Markó Béla és a magyar kormány, illetve a román és magyar kormány között. Az RMDSZ elnök válaszreakciójában hangsúlyozta: nemhogy elhanyagolják, hanem elsőrendű kérdésként kezelik az autonómia különböző formáinak mielőbbi megvalósítását, beleértve a területi autonómiát is. Emlékeztetett arra, hogy az autonómia-elkötelezettségeket tartalmazó marosvásárhelyi kiáltványt közel ezer település mintegy négyezer képviselőjének jelenlétében fogadták el november 18-án. A dokumentum – mutatott rá – azért jelentős, mert nem egy politikai alakulat, hanem az egész erdélyi magyar közösség fogadta el. Közölte: a kiáltványt az Európai Unió tagországainak nagykövetségeihez is eljuttatják. Rámutatott, hogy a dokumentumba foglalt célkitűzések eléréséhez Románia alkotmányának és más törvényeknek a módosítása szükséges. Markó csalódottságának adott hangot, amiért Tőkés László az európai parlamenti választási kampányban részt vesz. Most már látszik ugyanis - mondta az RMDSZ elnöke -, hogy a református püspöknek kár volt belekeverednie a mindennapi politikába, mert máris megtanulta a legrosszabb román politikusoktól, miként kell megrágalmazni másokat. "Nem méltó egy püspökhöz, hogy valótlanságokat állítson" - jegyezte meg Markó. Azt is felrótta, hogy – mint fogalmazott – a független jelölt egyfolytában támadja a szövetséget, míg az RMDSZ tartja magát ahhoz az egyezséghez, hogy nem folytatnak negatív kampányt. (mti)
2007. november 22., csütörtök
Tőkés Bukarest, Budapest és az RMDSZ közötti „titkos paktumot" sejt
Budapest, Bukarest és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közötti „titkos megállapodás" állhat annak hátterében, hogy a két ország hivatalosan hanyagolja a határon túli magyarság autonómiájának ügyét - fejtette ki szerdán Székelyudvarhelyen Tőkés László.A november 25-i romániai európai parlamenti választásokon egyéni jelöltként induló református püspök sajtóértekezletén csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy tudomása szerint Markó Béla RMDSZ- elnök javaslatára nem vették fel a Nagyszebenben november 14-én tartott közös román-magyar kormányülés napirendjére az autonómiát. A püspök arra a következtetésre jutott, hogy sem Budapest, sem Bukarest, sem az RMDSZ nem tartja kívánatosnak az autonómia ügyének támogatását, ez utóbbi szervezet szerinte csak kampánytémaként, „üres frázisként" használja ezt a fogalmat. Utalt arra az interjúra, amelyet Gyurcsány Ferenccel egy nappal korábban a Gandul című román napilap közölt. Ez megerősíti a gyanút - mondta Tőkés -, hogy "titkos megegyezés" áll a háttérben, amelynek gyökerei az 1994-ben megkötött román-magyar alapszerződéshez és annak záradékához nyúlnak vissza. A "nagyszebeni paktum" a püspök megfogalmazása szerint az autonómiát éppen az európai parlamenti választások küszöbén véteti le végleg a napirendről, ugyanakkor engedélyezi az RMDSZ számára, hogy az autonómia fogalmát használhassák a választási kampányban.A sajtóértekezleten Németh Zsolt, az országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is idézte az említett Gyurcsány- interjút, amelyben - mint mondta - a magyar miniszterelnök „megmagyarázza", miért nem támogatja az erdélyi magyarok autonómiáját. Ez az álláspont fordulatot jelent a magyar kormány nemzetpolitikájában - hangoztatta Németh Zsolt, emlékeztetve arra, hogy a kormányprogramban még az áll, hogy a kabinet támogatja az autonómiát. Utalt arra is, hogy a múlt héten jóváhagyott kormányzati külkapcsolati stratégiából is törölték a szomszédos országokban élő magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását. (Duna Tv)
Célegyenesben a Magyar Polgári Párt bejegyzése
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke a hét elején nyújtotta be a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésére vonatkozó kérvényt a bukaresti bíróságon. A választási törvény által előírt, a szervezet pártként való bejegyzéséhez szükséges 25 ezer aláírás már augusztus végén összegyűlt, a bejegyzési kérvény benyújtását csupán a működési szabályzat véglegesítése késleltette.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere reagálni kívánt Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentésére, mely szerint nem érkezett még el az erdélyi magyar politikai pluralizmus kialakulásának boldog pillanata. „Véleményem szerint a demokrácia egyik alapaxiómája a politikai pluralizmus, az, hogy egy szabad társadalom képviselőinek megadatik a választás lehetősége” – fogalmazott Szász. „Sajnálom, hogy a szövetségi elnök ezt másképp látja, úgy látszik leragadt a ’89 előtti állapotoknál, és továbbra is szűk pártpolitikai érdekeit részesíti előnyben” – tette hozzá az MPSZ-elnök.
Az MPSZ 2005 novemberében kezdte el a pártbejegyzéshez szükséges aláírások összegyűjtését. A választási törvény értelmében az MPP bejegyzéséhez 25 ezer aláírásra van szükség, úgy, hogy megyénként legalább 700 kézjegyet kell felmutatni. A legtöbb szignót Székelyföldön gyűjtötték össze, a legnehezebben a Kárpátokon túli megyékben és Bukarestben teltek meg a listák. (Krónika)
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere reagálni kívánt Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentésére, mely szerint nem érkezett még el az erdélyi magyar politikai pluralizmus kialakulásának boldog pillanata. „Véleményem szerint a demokrácia egyik alapaxiómája a politikai pluralizmus, az, hogy egy szabad társadalom képviselőinek megadatik a választás lehetősége” – fogalmazott Szász. „Sajnálom, hogy a szövetségi elnök ezt másképp látja, úgy látszik leragadt a ’89 előtti állapotoknál, és továbbra is szűk pártpolitikai érdekeit részesíti előnyben” – tette hozzá az MPSZ-elnök.
Az MPSZ 2005 novemberében kezdte el a pártbejegyzéshez szükséges aláírások összegyűjtését. A választási törvény értelmében az MPP bejegyzéséhez 25 ezer aláírásra van szükség, úgy, hogy megyénként legalább 700 kézjegyet kell felmutatni. A legtöbb szignót Székelyföldön gyűjtötték össze, a legnehezebben a Kárpátokon túli megyékben és Bukarestben teltek meg a listák. (Krónika)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)