Eseménydús nap volt a mai...

Elindul az EU reform a ma aláírt lisszaboni szerződéssel, talán megoldódik a Székelyföld táblák ügye, és nem lesz még egyenlőre elelktronikos útlevelünk.

A mai nap lisszaboni Jeromos-kolostorban az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei aláírták az EU reformszerződését; a dokumentumot Románia részéről Traian Băsescu államfő, Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök és Adrian Cioroianu külügyminiszter látta el kézjegyével.

Az Örömóda hangjaira kezdődött aláírási ceremónián minden tagország állam- vagy kormányfője és külügyminisztere révén képviseltette magát. Gordon Brown brit miniszterelnök nem a többi tagállam vezetőivel együtt, hanem néhány órával később, külön látta el kézjegyével a dokumentumot, mivel egy halaszthatatlan belpolitikai programra hivatkozva csak délután érkezett a portugál fővárosba.

A dokumentum elfogadásával Európa olyan közös célokra tud koncentrálni, mint a közös energiapolitika kialakítása és a globális felmelegedés elleni küzdelem. A lisszaboni szerződés alapján egyesítik az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a külkapcsolatok biztosának posztját, a Tanácsban pedig bevezetik a kettős többség új szavazási rendjét.

A portugál José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke azt mondta, a 27 tagállam újraegyesül a szabadság és a demokrácia jegyében. Barroso kitért arra, hogy a nemzeti parlamentek a jövőben tényleges beleszólást kapnak az EU jogszabályalkotásába, az európai állampolgároknak pedig nagyobb lehetőségük nyílik jogaik érvényesítésére azzal, hogy egymillió aláírással jogszabály megalkotását kezdeményezhetik az EB-nél. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) elnöke méltatta, hogy az EP strasbourgi épületében Socrates és Barroso társaságában aláírta az Alapvető Jogok Chartáját, amire a lisszaboni szerződés egyik cikkelye hivatkozik. A reformszerződés kötelezővé teszi a charta alkalmazását a tagállamok számára, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét is. Az EP elnöke azt mondta, azt akarják, hogy a lisszaboni szerződés 2009. január 1-jén hatályba lépjen, az azt követő júniusi EP-választáson pedig már ennek tudatában voksolhatnak az állampolgárok.
A reformszerződés szövege, amelyet a tagállamoknak még ratifikálniuk kell, a http://europa.eu/lisbon_treaty honlapon valamennyi uniós nyelven elérhető.

Míg Lisszabonban az ügyek úgy néz ki simán kezdenek menni, addig itthon a Székelyföld-tábla körüli viták nem akarnak simán rendeződni. A Kovászna Megyei Tanács akár perelni is hajlandó, ha az országos útügyi és autópálya-kezelő hatóság nem hagyja jóvá a reklámpannó elhelyezését. A tanács hétfőn, december 17-én újabb felszólító levelet küld a bukaresti útügyi hatóság vezetőségének, amelyben kéri, hogy öt napon belül állítsák ki a szükséges engedélyeket, ellenkező esetben pert indítanak ellenük. Mint köztudott, a háromszéki önkormányzat még novemberben küldött egy hasonló levelet, amelyben arra kérték az útügy bukaresti vezetőit, hogy ne politikai, hanem kizárólag műszaki alapon vizsgálják meg a Székelyföld-tábla elhelyezésének lehetőségét. Erre azért volt szükség, mert a múlt hónap elején az útügyi hatóság igazgatóhelyettese, Cristian Duica egy hivatalos levélben kifejtette: nem engedélyezi a Székelyföld-tábla újraelhelyezését, mivel az Románia területi egységét veszélyeztetné. Indoklása szerint a reklámpannó tartalma alapján nem turisztikai, hanem politikai célokat szolgálna, és egy etnikai jellegű autonóm terület határát kívánja jelezni. Duica szerint erre utalnak a táblán lévő szövegek és szimbólumok. Az útügyi igazgatóhelyettes ugyanakkor az alkotmányra hivatkozva közölte: Romániában nem létezik Székelyföld nevű adminisztratív terület, így a reklámtábla ellentmond az egységes állam elvének, ezért nem engedélyezhetik elhelyezését.

Demeter János tanácselnök azt nyilatkozta, ha a hatóság a felszólítás ellenére sem hagyja jóvá a reklámpannó elhelyezését, megtalálják annak módját, hogy a főutak közelében mégis feltegyék azt a 6–8 pannót, amely Székelyföld bejáratait jelzi az idelátogatóknak. „A télen megtervezzük és elkészíttetjük a táblákat, és így vagy úgy, de tavasszal állni fognak a Székelyföld-táblák” – ígéri Demeter János. Mint ismeretes, az első Székelyföld-táblát augusztusban helyezték ki Kökös határába, de a pannót néhány nap múlva eltávolították, mivel számos román politikai alakulat tiltakozott ellene. Egyes román politikusok állítólag attól tartottak/tartanak, hogy a végén még útlevéllel kell Székelyföldre jönniük. És ha már az útlevelekről van szó, még egy friss hír: fél évet késik az elektronikus útlevelek bevezetése, mivel a dokumentumok előállítására kiírt nemzetközi tenderen részt vevő egyik társaság óvást nyújtott be a gyártó cég kiválasztási procedúrája ellen.

A kormány a tegnapi ülésén jóváhagyta, hogy az elektronikus útlevelek bevezetése 2008. január 1-je helyett július 1-jén kezdődjön a tender elhúzódása miatt. A több mint 80 millió euró értékű szerződést elnyerő cégnek az első szakaszban legalább 2,08 millió elektronikus útlevelet kell gyártania. Az új útlevél elektronikus formában tartalmazza majd tulajdonosa adatait, digitális ujjlenyomatát és arcképét. Ezek az adatok digitális formátumú tárolása az útlevelekben az egyik "feltétele" az USA-nak, hogy vízummentessé tegye a belépést területére az EU ex-keleti blokkból származó tagországai állampolgárainak. (források: mti, realitatea, erdély.ma)