Holnap, azaz november 24-én reggel 7 órakor zárul az Európai Parlamenti választási kampány – ettől az időponttól tilos bármilyen választásokkal kapcsolatos műsort sugározni, vagy közvélemény-kutatási eredményeket ismertetni.
A Központi Választási Iroda (BEC) szóvivője Marian Muhuleţ a kampánycsend apropóján elmondta: a parlamenti választásokat szabályozó 373-as törvény szerint 48 órával a választások előtt tilos kampányt folytatni bármilyen eszközzel is. Nemkülönben tilos az urnakijáratoknál közvéleménykutatási-eredményeket bemutatni a választóknak. A rádió-és tévéadók esetében a kampánycsend bármilyen jellegű megsértését az Audiovizuális Bizottság (CNA) azonosítja, az írott sajtó esetében azonban nem létezik a kampánycsend megsértésére és a kihágások szankcionálására vonatkozó előírás – hívta fel a figyelmet a BEC képviselője.
Bármilyen kampányt, vagy szavazóközpontokban folytatott meggyőzési kísérletet 700 lejtől terjedő 1000 lejes pénzbírsággal büntetnek. (mediafax)
2007. november 23., péntek
Magyarországra küldenék az erdélyi magyarokat
A közvélemény-kutatások szerint legnépszerűbb romániai párt, a Demokrata Párt (PD) egyik parlamenti képviselője felkérte a romániai magyarokat, hogy "Markó Bélával és Tőkés Lászlóval az élen távozzanak Magyarországra, ha nem hajlandók tiszteletben tartani Románia alkotmányát".
Daniel Buda a Ziua de Cluj című tekintélyes erdélyi napilapnak nyilatkozott. A honatya Tőkés Lászlónak arra a kijelentésére reagált, miszerint a határmódosítással szemben az autonómia jelent alternatívát. Hozzátette: úgy gondolja, hogy "a románok nem fogják sokáig tűrni az ilyen magatartást, az alkotmányos kisiklásokat". A Traian Basescu államfőt támogató PD és a RMDSZ közötti viszony azt követően romlott meg, hogy a demokraták nem támogatták a kisebbségi törvénytervezetet a parlamentben. Az EP választásokat megelőző kampány hevében azonban még ellenségesebbé vált ez a kapcsolat, ugyanis Emil Boc, a PD elnöke Marosvásárhelyen kijelentette: ha pártja hatalomra kerül, akkor az RMDSZ végérvényesen ellenzékbe kerül. A PD elnöke Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnököt is élesen támadta, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ-szel kötött "testvérszövetsége megalázza Romániát és az összes románt". Konkrétan azért marasztalta el a kormányfőt, mert nem mondott semmit az RMDSZ-es minisztereknek, amikor egy nyilvános rendezvényen a magyar himnuszt énekelték.
Boc utalt Gyurcsány Ferencnek a múlt heti harmadik román-magyar együttes kormányülés alkalmából elhangzott nyilatkozatára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a magyar miniszterelnök Romániába jön, és tanácsokat ad arról, hogy ki hogyan szavazzon a kisebbségi törvénytervezetről. Hangsúlyozta: a demokraták a jogszabályról nem változtatták meg álláspontjukat sem akkor, amikor a kormányban voltak, sem akkor, amikor az ellenzék padsorait foglalták el. Gyurcsány a múlt szerdán kijelentette: Budapestről úgy látszik, hogy a kormánykoalícióban maradt liberális párt és az RMDSZ további is nyitott e témában, de a demokraták álláspontja változott, s ez sajnálatos módon akadályokat gördít a törvény elfogadása elé. Boc az autonómiával kapcsolatos magyarországi és romániai magyar nyilatkozatokat illetően megismételte: a PD soha nem fog az alkotmány előírásairól tárgyalni az RMDSZ-szel, ugyanis az alaptörvény rendelkezéseit tiszteletben kell tartani.
Mindenesetre egy dolog világos számomra. aki Funar ex-kolozsvári polgármester székébe kerül, arra ráragadnak annak minden kisebbségekkel kapcsolatos rigolyái... (Duna TV)
Daniel Buda a Ziua de Cluj című tekintélyes erdélyi napilapnak nyilatkozott. A honatya Tőkés Lászlónak arra a kijelentésére reagált, miszerint a határmódosítással szemben az autonómia jelent alternatívát. Hozzátette: úgy gondolja, hogy "a románok nem fogják sokáig tűrni az ilyen magatartást, az alkotmányos kisiklásokat". A Traian Basescu államfőt támogató PD és a RMDSZ közötti viszony azt követően romlott meg, hogy a demokraták nem támogatták a kisebbségi törvénytervezetet a parlamentben. Az EP választásokat megelőző kampány hevében azonban még ellenségesebbé vált ez a kapcsolat, ugyanis Emil Boc, a PD elnöke Marosvásárhelyen kijelentette: ha pártja hatalomra kerül, akkor az RMDSZ végérvényesen ellenzékbe kerül. A PD elnöke Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnököt is élesen támadta, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ-szel kötött "testvérszövetsége megalázza Romániát és az összes románt". Konkrétan azért marasztalta el a kormányfőt, mert nem mondott semmit az RMDSZ-es minisztereknek, amikor egy nyilvános rendezvényen a magyar himnuszt énekelték.
Boc utalt Gyurcsány Ferencnek a múlt heti harmadik román-magyar együttes kormányülés alkalmából elhangzott nyilatkozatára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a magyar miniszterelnök Romániába jön, és tanácsokat ad arról, hogy ki hogyan szavazzon a kisebbségi törvénytervezetről. Hangsúlyozta: a demokraták a jogszabályról nem változtatták meg álláspontjukat sem akkor, amikor a kormányban voltak, sem akkor, amikor az ellenzék padsorait foglalták el. Gyurcsány a múlt szerdán kijelentette: Budapestről úgy látszik, hogy a kormánykoalícióban maradt liberális párt és az RMDSZ további is nyitott e témában, de a demokraták álláspontja változott, s ez sajnálatos módon akadályokat gördít a törvény elfogadása elé. Boc az autonómiával kapcsolatos magyarországi és romániai magyar nyilatkozatokat illetően megismételte: a PD soha nem fog az alkotmány előírásairól tárgyalni az RMDSZ-szel, ugyanis az alaptörvény rendelkezéseit tiszteletben kell tartani.
Mindenesetre egy dolog világos számomra. aki Funar ex-kolozsvári polgármester székébe kerül, arra ráragadnak annak minden kisebbségekkel kapcsolatos rigolyái... (Duna TV)
Mi sem leszünk elegen?
Sem az RMDSZ, sem Tőkés László nem jutna be az Európai Parlamentbe (EP) a Társadalmi Kutatócsoport (BCS) közvélemény-kutató intézet csütörtökön közzétett felmérése szerint.
A november 10. és 15. között 1424 fős reprezentatív mintán végzett kutatásból kiderül: a szükséges 5 helyett a megkérdezettek mindössze 4 százaléka voksolna a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre, Tőkés László egyéni jelölt neve mellé pedig a válaszadók 2,1 százaléka ütné a pecsétet az egyéni jelölt mandátumhoz jutásához szükséges 2,83 helyett. A kérdés egyébként arra vonatkozott: a listák első öt helyezettjének ismeretében kire voksolnának a november 25-i európai parlamenti választásokon?
A pártok versenyében az elmúlt évek tendenciáit folytatva továbbra is a Demokrata Párt (PD) vezet 35 százalékkal, őket a Szociáldemokrata Párt (PSD) követi 23, a Nemzeti Liberális Párt 14 és az Új Generáció Pártja (PNG) 5,6 százalékkal. A többi alakulat nem jutna mandátumhoz: a Liberális Demokrata Párt (PLD) 4,7, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (PRM) egyaránt 4, a Konzervatív Párt (PC) pedig 3,3 százalékos támogatottságot mondhat magáénak.
A felmérésből egyébként az is kiderül, hogy a választópolgárok jelentős részéhez nem jutottak el az EP-választásokkal kapcsolatos információk. A megkérdezettek elsöprő többsége, több mint 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a pártok választási szlogenjeit. Ennél jobb az arány a tekintetben, hogy látták-e a megkérdezettek a pártok választási plakátjait. Erre a kérdésre 69,5 százalék válaszolt igennel. Választási tévéműsorokat 69,1 százalék követett figyelemmel, 41,7 százalék az írott sajtóban olvasott a voksolásról, 37,2 százalék pedig szórólapot is kapott.Ennek fényében a választási hajlandóság sem magas: a megkérdezettek mindössze 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt vesz az EP-választáson, ebből 41 százalék biztosan tudja, kire voksol, míg 17 százalék még nem tudja, kire ütné a pecsétet. A biztos pártválasztók körében egyébként az RMDSZ támogatottsága 3,2, a Tőkés Lászlóé pedig 1,4 százalékos. A bizonytalanok körében a támogatottság 5, illetve 3 százalék. A valós részvételi arány ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján 58 százaléknál várhatóan kisebb lesz, mivel arányaiban rendszerint kevesebben jelennek meg az urnáknál, mint amennyien a közvélemény-kutatás során ezt jelzik.
A szintén vasárnapra meghirdetett népszavazás kapcsán feltett kérdésekből kiderül: a megkérdezettek 71 százaléka nem érti, mit jelent a kétfordulós, egyéni választókerületes parlamenti választás, ám „igen”-nel voksolna annak bevezetésére. Nagyjából egyformán oszlanak meg ugyanakkor a vélemények arról, hogy a kormány felelősségvállalásával elfogadott egyéni választókerületi törvény megszületése nyomán szükséges-e még az államfő által kiírt népszavazás: 37,2 százalék szerint igen, 36,1 százalék nem, a többiek pedig nem tudják. A felmérés hibahatára egyébként plusz-mínusz 2,8 százalékos.
CSOP: 4,6 százalékon az RMDSZ a CSOP közvélemény-kutató is csütörtökön tette közzé felmérését. Eszerint a PD 38,2, a PSD 19,5, a PNL 12,9, a PNG 7,3, a PLD 6,2, a PRM 4,8, az RMDSZ 4,6, a PC pedig 2,2 százalékos támogatottságot jegyez. (Krónika)
A november 10. és 15. között 1424 fős reprezentatív mintán végzett kutatásból kiderül: a szükséges 5 helyett a megkérdezettek mindössze 4 százaléka voksolna a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre, Tőkés László egyéni jelölt neve mellé pedig a válaszadók 2,1 százaléka ütné a pecsétet az egyéni jelölt mandátumhoz jutásához szükséges 2,83 helyett. A kérdés egyébként arra vonatkozott: a listák első öt helyezettjének ismeretében kire voksolnának a november 25-i európai parlamenti választásokon?
A pártok versenyében az elmúlt évek tendenciáit folytatva továbbra is a Demokrata Párt (PD) vezet 35 százalékkal, őket a Szociáldemokrata Párt (PSD) követi 23, a Nemzeti Liberális Párt 14 és az Új Generáció Pártja (PNG) 5,6 százalékkal. A többi alakulat nem jutna mandátumhoz: a Liberális Demokrata Párt (PLD) 4,7, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (PRM) egyaránt 4, a Konzervatív Párt (PC) pedig 3,3 százalékos támogatottságot mondhat magáénak.
A felmérésből egyébként az is kiderül, hogy a választópolgárok jelentős részéhez nem jutottak el az EP-választásokkal kapcsolatos információk. A megkérdezettek elsöprő többsége, több mint 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a pártok választási szlogenjeit. Ennél jobb az arány a tekintetben, hogy látták-e a megkérdezettek a pártok választási plakátjait. Erre a kérdésre 69,5 százalék válaszolt igennel. Választási tévéműsorokat 69,1 százalék követett figyelemmel, 41,7 százalék az írott sajtóban olvasott a voksolásról, 37,2 százalék pedig szórólapot is kapott.Ennek fényében a választási hajlandóság sem magas: a megkérdezettek mindössze 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt vesz az EP-választáson, ebből 41 százalék biztosan tudja, kire voksol, míg 17 százalék még nem tudja, kire ütné a pecsétet. A biztos pártválasztók körében egyébként az RMDSZ támogatottsága 3,2, a Tőkés Lászlóé pedig 1,4 százalékos. A bizonytalanok körében a támogatottság 5, illetve 3 százalék. A valós részvételi arány ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján 58 százaléknál várhatóan kisebb lesz, mivel arányaiban rendszerint kevesebben jelennek meg az urnáknál, mint amennyien a közvélemény-kutatás során ezt jelzik.
A szintén vasárnapra meghirdetett népszavazás kapcsán feltett kérdésekből kiderül: a megkérdezettek 71 százaléka nem érti, mit jelent a kétfordulós, egyéni választókerületes parlamenti választás, ám „igen”-nel voksolna annak bevezetésére. Nagyjából egyformán oszlanak meg ugyanakkor a vélemények arról, hogy a kormány felelősségvállalásával elfogadott egyéni választókerületi törvény megszületése nyomán szükséges-e még az államfő által kiírt népszavazás: 37,2 százalék szerint igen, 36,1 százalék nem, a többiek pedig nem tudják. A felmérés hibahatára egyébként plusz-mínusz 2,8 százalékos.
CSOP: 4,6 százalékon az RMDSZ a CSOP közvélemény-kutató is csütörtökön tette közzé felmérését. Eszerint a PD 38,2, a PSD 19,5, a PNL 12,9, a PNG 7,3, a PLD 6,2, a PRM 4,8, az RMDSZ 4,6, a PC pedig 2,2 százalékos támogatottságot jegyez. (Krónika)
Az Iskola Alapítvány irodavezetője szerint nincs jogtalan adathasználat...
Tőkés László kampánystábja sajtónyilatkozatban azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy az Iskola Alapítvány adatbázisát használta fel a Markó Béla által aláírt, névre szóló levelek kiküldéséhez. A nyilatkozat szerint több erdélyi magyar választópolgárhoz eljuttatott levél címzése fölött szereplő azonosító szám és egy korábbi, az alapítvány által küldött értesítőben szereplő azonosító szám megegyezik. „Az RMDSZ bizalmas adatokkal élt vissza: mindazokéval, akik támogatásokat, ösztöndíjakat pályázva megadták elérhetőségeiket, adataikat. Ráadásul immár nemcsak román, hanem magyar állami közpénzen is kampányol, hiszen az Iskola Alapítvány működését, így az adatbázis létrehozását a magyar állam által biztosított közpénzekből finanszírozták” – olvasható Tőkés kampánystábjának közleményében.
Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány irodavezetője kizártnak tartja, hogy az alapítvány névjegyzékét kampánycélokra használták volna.
Lásd ezzel kapcsolatos írásunkat és egy ilyen levelet, mely megcáfolja Nagy Zoltán irodavezető allítását! >>>
MEGJEGYZÉS: Még a mai napon sem adják Marosvásárhelyen az oktatási-nevelési támogatásokat, de a kampánylevél megjött minden marosvásárhelyi pályázónak már 3 napja...
Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány irodavezetője kizártnak tartja, hogy az alapítvány névjegyzékét kampánycélokra használták volna.
Lásd ezzel kapcsolatos írásunkat és egy ilyen levelet, mely megcáfolja Nagy Zoltán irodavezető allítását! >>>
MEGJEGYZÉS: Még a mai napon sem adják Marosvásárhelyen az oktatási-nevelési támogatásokat, de a kampánylevél megjött minden marosvásárhelyi pályázónak már 3 napja...
EP-választás és referendum a hétvégén
Összesen 18 267 639, választójoggal rendelkező romániai szavazópolgárt várnak vasárnap 7 és 21 óra között az urnákhoz az európai parlamenti (EP) képviselők megválasztására, illetve a Traian Basescu államfő által a választási rendszer megváltoztatására kiírt referendumon.
Az országszerte kialakított, összesen 34 678 szavazókörzet zavartalan működését több mint 50 ezer belügyminisztériumi alkalmazott biztosítja november 25-én. Az ország határain túl 190 szavazókörzetet nyitott a Külügyminisztérium, és kilencet a védelmi tárca.
Mivel vasárnap két külön szavazási folyamat zajlik majd, a szavazóhelyiségeket egyértelműen elhatárolják, és feliratokkal megkülönböztetik egymástól. Szavazni személyazonossági igazolvány, ideiglenes igazolvány vagy útlevél felmutatásával lehet, nemcsak az állandó lakhelyen, hanem az ország bármely szavazókörzetében.
Az EP-választásokra 20 459 635 szavazólapot nyomtattak, és összesen 87 615 szavazópecsétet gyártottak, és ugyanennyi szavazólap és pecsét várja a választópolgárokat a referendumon is.
Az EP-választásokon az EU-tagállamok romániai állandó lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező állampolgárai is voksolhatnak, a népszavazáson csak román állampolgárok gyakorolhatják szavazati jogukat
A csalások elkerülése végett most nem alakítanak ki szavazóhelyiségeket a vasútállomásokon és a repülőtereken. A „választási turizmus” megelőzésére azok a személyek, akik nem állandó lakhelyükön voksolnak, saját felelősségre nyilatkozatot írnak alá, miszerint máshol nem szavaztak. A többszöri szavazás bűncselekménynek minősül, és hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. (Krónika)
Az országszerte kialakított, összesen 34 678 szavazókörzet zavartalan működését több mint 50 ezer belügyminisztériumi alkalmazott biztosítja november 25-én. Az ország határain túl 190 szavazókörzetet nyitott a Külügyminisztérium, és kilencet a védelmi tárca.
Mivel vasárnap két külön szavazási folyamat zajlik majd, a szavazóhelyiségeket egyértelműen elhatárolják, és feliratokkal megkülönböztetik egymástól. Szavazni személyazonossági igazolvány, ideiglenes igazolvány vagy útlevél felmutatásával lehet, nemcsak az állandó lakhelyen, hanem az ország bármely szavazókörzetében.
Az EP-választásokra 20 459 635 szavazólapot nyomtattak, és összesen 87 615 szavazópecsétet gyártottak, és ugyanennyi szavazólap és pecsét várja a választópolgárokat a referendumon is.
Az EP-választásokon az EU-tagállamok romániai állandó lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező állampolgárai is voksolhatnak, a népszavazáson csak román állampolgárok gyakorolhatják szavazati jogukat
A csalások elkerülése végett most nem alakítanak ki szavazóhelyiségeket a vasútállomásokon és a repülőtereken. A „választási turizmus” megelőzésére azok a személyek, akik nem állandó lakhelyükön voksolnak, saját felelősségre nyilatkozatot írnak alá, miszerint máshol nem szavaztak. A többszöri szavazás bűncselekménynek minősül, és hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. (Krónika)
Hétvégén is nyitva tartanak a lakosság-nyilvántartó irodák
Az irodák a választásokra való tekintettel lesznek nyitva, szombaton és vasárnap reggel 8-tól este 20 óráig.
Akik nem tudják irattal bizonyítani lakhelyüket, vagy elvesztették születési anyakönyvi kivonatukat, illetve házassági levelüket, ideiglenes igazolványt kérhetnek a hivataltól. (mediafax)
Akik nem tudják irattal bizonyítani lakhelyüket, vagy elvesztették születési anyakönyvi kivonatukat, illetve házassági levelüket, ideiglenes igazolványt kérhetnek a hivataltól. (mediafax)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)