A VII-es és VIII-os diákok ma írták az egységes dolgozatokat magyar nyelv és irodalomból

Ma 24.381 diák írta meg anyanyelvéből (magyar, német, ukrán, szerb és szlovák) az egységes dolgozatát (ebből 12.817 VII-es és 11.564 VIII-os).

A tízes számú tételt húzták ki. 21 ezer 900 diák magyar nyelvből, 2250 tanuló német, 156 szlovák, 52 szerb, 12 pedig ukrán nyelvből írt dolgozatot.

További félévi egységes dolgozatok dátumai:
december 5 - matematika
december 11 - történelem/földrajz (csak a VIII-osoknak)
december 14 - román nyelv és irodalom

Az eredményeket megfellebbezni január 11-ig lehet.

Magyar nyelv és irodalom
VII. osztály

Javítókulcsa:


VIII. osztály

Javítókulcsa:

Iszlám és kereszténység: a pápa és a muszlim tudósok keresik a közös nevezőt

XVI. Benedek pápa kiemelte az iszlám és a kereszténység közti párbeszéd szükségességét abban az írásában, amellyel egy, muzulmán tudósoktól kapott levélre válaszolt - közölte csütörtökön a Vatikán.

A szóban forgó októberi levélben 138 muszlim tudós felszólította a keresztényeket és a muzulmánokat: találjanak közös nevezőt azon az alapon, hogy egy istenben hisznek, és közösen kötelezzék el magukat a világbéke ügye mellett. Jordániai, szaúd-arábiai, egyiptomi, iraki, iráni, európai és egyesült államokbeli muzulmán vezetők voltak az aláírók között.

"Anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk, vagy a valóságosnál kisebbnek akarnánk feltüntetni nézetkülönbségeinket, figyelemmel lehetünk, és figyelemmel kell lennünk arra, mi egyesít bennünket, keresztényeket és muzulmánokat" - írta válaszában a katolikus egyházfő.

"A közös nevező lehetővé teszi számunkra, hogy minden emberi lény méltóságának tiszteletére, egymás vallásának objektív ismeretére, vallási tapasztalataink cseréjére alapozzuk párbeszédünket" - áll a pápai válaszban.

XVI. Benedek jelezte, hogy kész fogadni Gázi Bin Mohammed herceget, a jordániai uralkodó vallási ügyekben illetékes különtanácsadóját (akinek a válaszlevelet címezte) és még néhányat az októberi felhívást aláíró 138 muszlim tudós közül. (mti/ap)

Az EPP frakciójához csatlakozik a legtöbb hazai EP-képviselő

Várhatóan az Európai Néppárti (EPP) frakcióhoz csatlakozik a legtöbb romániai képviselő aki mandátumot nyert a vasárnapi, november 25-i választások során – számol be erről az MTI.

Az RMDSZ-színekben mandátumot nyert Frunda György és Sógor Csaba, valamint a függetlenként EP-be jutó Tőkés László egyaránt a néppárti frakcióhoz csatlakozik.

A néppárt frakciójába a legtöbb képviselőt, 13-at a Demokrata Párt (PD) küldi, amely vasárnap a szavazatok 28,81 százalékát kapta.

A második helyen – 23,11%-al végző szociáldemokraták (PSD) – 10 képviselője az EP szocialista frakciójához csatlakozik. A liberális frakciót 6 képviselővel gyarapítja a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely vasárnap a voksok 13,44 százalékát gyűjtötte be.

A 7,78 százalékot nyerő Liberális Demokrata Párt (PLD), még nem döntötte el, melyik EP-frakcióba küldi képviselőit.

Ezzel az aránnyal az EPP sorait december 10-től legkevesebb 16 romániai képviselő erősíti. (mti)

Tévéreklámok és termékelhelyezés: új uniós szabályok év végéig

Új uniós szabályokat fogadott el az EP a televízióreklámokról és a termékelhelyezésről, miután a képviselők megállapodtak a korábban vitás kérdésekről a tagállamokat képviselő Tanáccsal. Óránként legfeljebb 12 percet lehet reklámozni, a műsorokat pedig félóránként lehet majd megszakítani hirdetésekkel. Az új irányelvet még 2007 vége előtt kihirdetik.

Az EU a technológiai és reklámipari változásokhoz igazodva vizsgálja most felül az 1997-es „televíziózás határok nélkül” irányelvet. A jogszabályt éppen a változások miatt keresztelték át „audiovizuális médiaszolgáltatások” irányelvre, amelynek hatálya így kiterjed például az interneten közvetített televíziós programokra is.

Az EP csak szigorú feltételekkel és csak bizonyos műsoroknál, de engedélyezné a televíziós termékelhelyezést. (Itt arra kell gondolni, amikor egy szappanoperában az egyik szereplő jól láthatóan például X típusú mosóport, autót, kenyérpirítót stb. használ.)

Tilos lenne ezzel a hirdetési módszerrel élni híradásokban, ismeretterjesztő, illetve gyerekműsorokban és tanácsadási programokban. A műsor elején és végén, valamint a reklámszünetek után fel kell hívni a nézők figyelmét arra, hogy az adott programban termékelhelyezéssel találkozhatnak.

Gyerekműsorok közben nem lehet reklámozni, kivéve, ha a program hosszabb 30 percnél. Egyéb műsortípusok, például a tévésorozatok esetében nem vezetnek be hasonló szabályokat. Összességében óránként legfeljebb 12 percnyi hirdetés mehet adásba. A képviselők arra szólítják fel a tagállamokat és a bizottságot, hogy fogadjanak el egy a gyermekműsorok közben történő reklámozással foglalkozó magatartási kódexet. Ez foglalkozna a gyerekműsorok reklámokkal történő megszakításával, a szponzorálással, az egészségtelen ételek és italok (például magas zsír-, cukor- sótartalmú élelmiszerek, alkohol) hirdetésével is. (EP-Sajtószolgálat)

Tárgyalásokat kezdeményez az MPSZ

Sikerként értékelik az Magyar Polgári Szövetségnél (MPSZ) az EP választásokat, de úgy vélik még egyszer nem fog működni az alacsony román részvétel miatti dupla magyar siker.

„Ezért igen fontos a komoly, tartalmi alapokra helyezett párbeszéd megkezdése, a nemzeti érdekek képviselete minden törvényhozói fórumon" — fejtette ki Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Elmondta, tárgyalásokra hívják az RMDSZ sepsiszentgyörgyi és alsó-háromszéki vezetőit. Fontosnak tartanák, hogy az önkormányzatok hivatalosan is kezdeményezzék az autonómiáról szóló népszavazást, és azt is, hogy a székelyföldi autonómiastatútumot újból beterjesszék a parlamentben.

Nagyvárad – Magyar feliratot kér az EMI a metropolisövezetben

Hivatalosan is nevezzék Rhédey-kertnek a nagyváradi Nicolae Balcescu parkot – kéri az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. A szervezet két hivatalos kéréssel fordult Petru Filip polgármesterhez, illetve Biró Rozália és Mihai Groza alpolgármesterhez. Emellett azt is kérik, hogy a metropolisövezetben kitett táblákra a román és angol nyelvű mellé kerüljön fel a magyar felirat is. Az EMI képviselői csütörtökön egyeztettek erről Biró Rozália alpolgármesterrel.

„A Rhédey-kertet a Rhédey grófok adományozták a városnak örök használatra, az lenne a természetes, ha az ő nevüket viselné” – közölte a Krónikával Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke. Elmondta, biztató választ kaptak, Biró Rozália szerint ugyanis ezt könnyebb lesz elfogadtatni a tanáccsal, mint a Szent László tér ügyét. Amint arról beszámoltunk, az EMI korábban azt kérte, hogy a város főtere, a jelenlegi Unirii tér hivatalosan is vegye fel a városalapító király nevét. A testület visszautasította ezt, ezért az EMI aláírásgyűjtésbe kezdett, most gyűjtik össze a több ezer szignót tartalmazó íveket. „Megvárjuk, míg kiderül, ki lesz a polgármester, és benyújtjuk ezeket. Lehet, hogy magyar polgármesterünk lesz, ami megkönynyítené a dolgunkat” – fogalmazott Nagy. Hozzátette: a Rhédey-kertre vonatkozó kérésüket is aláírásokkal támasztják alá. Szerintük így a tanács nem söpri le olyan könnyen az asztalról. Nagy szerint a Rhédey-kert átnevezése azért is egyszerűbb, mivel nincsenek lakók.

Ami a metropolisövezetben kihelyezett táblákat illeti, azt a választ kapták, hogy – mivel az övezetet Nagyváradon kívül másik hét település alkotja – az ügy nem tartozik a megyeszékhely önkormányzatának a hatáskörébe. „Ezeket vagy az övezetet működtető egyesület helyezte ki, vagy a települések önkormányzatai. A következő hetekben felgöngyölítjük az ügyet” – ígérte Nagy. „Elfogadhatatlan, hogy olyan községekben, mint Bors, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, csak román és angol nyelvű felirat szerepel” – tette hozzá. Az EMI-elnök arról is beszámolt lapunknak, hogy a szervezet jogi útra terelné a nagyváradi utcanévtáblák ügyét. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a helyi tanács tavaly szeptemberi határozata értelmében ezeken a román utcanév mellett a tér, utca, sugárút magyar kifejezéseket is fel kell tüntetni. Az önkormányzat azonban nem ültette gyakorlatba a határozatot. „Egyeztetünk az ügyvédünkkel, és a közigazgatási bírósághoz fordulunk” – mondta Nagy József Barna. (Krónika)

RMDSZ: tanítsák magyarul a történelmet és a földrajzot!

Jó kiindulópontnak, ugyanakkor meglehetősen hiányosnak tartja az RMDSZ az államfői bizottság által javasolt hosszú távú oktatási paktumot, amelyről tegnap a Traian Băsescuval folytatott konzultáción esett szó.

Az államfő azt szeretné, hogy a bizottság által kidolgozott dokumentum alapján valamennyi párt aláírjon egy hosszú távú megállapodást az oktatási reformról. „Sajnálatunkat és aggodalmunkat fejeztük ki az államfőnek, hogy a paktum szövegét kidolgozó tanügyi szakbizottságba egyetlen magyar szakembert sem hívott meg. Emiatt a dokumentum egyetlen mondatot, egyetlen szót sem tartalmaz a hazai kisebbségi, illetve a magyar nyelvű oktatásról" — fejtette ki a megbeszélés után Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Éppen ezért a küldöttség vezetője az RMDSZ nevében egy oktatással kapcsolatos dokumentumot nyújtott át az államfőnek.

„Konkrét javaslatokat tettünk a dokumentum kiegészítésére, az oktatási törvény módosítására, valamint az iskolák finanszírozásával és a tanterv kidolgozásával kapcsolatban. Elmondtuk azt is, biztosítani kell itthon az anyanyelvű oktatást az óvodától a doktori képzésig, beleértve a magyar nyelvű egyetemi képzést is" — mondta Kelemen. Az RMDSZ álláspontja szerint az új tanügyi törvénynek a hazai kisebbségi közösségek számára biztosítania kell saját oktatási intézményeik létrehozásának lehetőségét, és azt, hogy maguk dönthessenek ezek működéséről. Az államnak — a fejkvóta alapján — biztosítania kell ezen intézmények működését — véli a szövetség. Emellett kérték, hogy a magyar gyermekek anyanyelvükön tanulhassák valamennyi tantárgyat — a történelmet és földrajzot is —, a román nyelvet pedig igényeiknek megfelelően kidolgozott tankönyvekből sajátíthassák el. A szövetség képviselői felvetették, hogy a vidéken élő iskolásoknak biztosítani kell a városi tanulókéval egyenlő esélyeket. Éppen ezért javasolták, hogy a létszám alatti osztályokkal működő iskolákat csak abban az esetben vonják össze, ha a gyermekeknek nem kell tizenöt kilométernél hosszabb utat megtenniük a legközelebbi tanintézményig. „A dokumentum átnyújtásakor az államfőnek elmondtuk, ha az ebben megfogalmazottakat bevezetik a paktum szövegébe, az RMDSZ aláírja azt" — jelentette ki Kelemen Hunor. (Háromszék)

Hivatalosan is képviselőink már

A Központi Választási Iroda (BEC) szerdán este közzétette az európai parlamenti választások végeredményét.

Az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradt pártokra adott szavazatok újraosztása után véglegesített sorrend szerint az RMDSZ két listavezetője, Frunda György és Sógor Csaba hivatalosan is az RMDSZ képviselője lett az Európai Unió döntéshozó testületében, ugyanakkor Tőkés László független jelölt is mandátumot kapott.

A többi párt képviselőinek száma:
Demokrata Párt (PD) 13 képviselő
Szociáldemokrata Párt (PSD) 10 képviselő
Nemzeti Liberális Párt (PNL) 6 képviselő
Liberális Demokrata Párt (PLD) 3 képviselő

Háromszéken tarolt Tőkés, Hargita döntetlen, a többiek az RMDSZ-t támogatták

Az RMDSZ-re leadott szavazatok egynegyede jött a Székelyföldről, míg Tőkés támogatóinak közel fele háromszéki és hargitai. Tőkés László független jelölt a románoktól is kapott párezer voksot.

A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint az RMDSZ 282 929 szavazatot kapott, a Tökés Ladislau néven szereplő Tőkés László 176 573-at.

A szervezetre és a független jelöltre a voksolók 5,52 illetve 3,44%-a szavazott – vagyis a 6,6%-os romániai magyarság jelöltjei az érvényesen leadott szavazatok 8,96%-át, 459 502 voksot gyűjtöttek be.

A választáson nagyon magas, 4,59%-os volt az érvénytelen szavazatok aránya.


Nem lehet kijelenteni ugyan, hogy a magyar jelöltekre leadott szavazatok mind magyaroktól származnak, illetve azt sem, hogy a magyarok mind az RMDSZ-re vagy Tőkésre szavaztak volna – de minden bizonnyal túlnyomó többségben erről van szó.

Az adatok alapján feltételezhető, hogy a romániai magyarok nagyobb számban vettek részt a szavazáson az összlakossághoz viszonyítva, de ez sem bizonyítható: nincs pontos kimutatás arról, hány magyar nemzetiségű választójoggal rendelkező állampolgára van Romániának – elképzelhető például, hogy a magyar nemzetiségűek körében magasabb a 18. életévüket betöltöttek aránya az országos átlagnál.

Tőkés a két székelyföldi megyéből szerezte szavazatai közel felét: a rá leadott voksok 46,27%-a Hargita és Kovászna megyéből származik. Az RMDSZ esetében ez az arány 24,93%. Tőkés Háromszéken szerepelt a legjobban, ahol közel 12 ezer szavazattal megelőzte az RMDSZ-t.

	A magyar jelöltekre leadott szavazatok megoszlása Kovászna megyében

Hargita megyében nagyon kiegyensúlyozott volt a szavazatok megoszlása a két fél között: százezernél valamivel több szavazat mellett az RMDSZ mindössze 789 vokssal előzte meg Tőkést.


Maros megyében egyértelmű volt az RMDSZ fölénye – egyébként a szövetség ebből a megyéből kapta a legtöbb szavazatát, szám szerint 55 179-et, szemben a Tőkésre leadott 20 006 vokssal. Közösen az érvényes szavazatok 47,45%-át gyűjtötték be.


A többi magyar lakosságú megyében – Bihart leszámítva, ahol a magyar jelöltekre leadott voksok 35,58%-a jutott Tőkésnek – mindenhol legalább kétszer annyian szavaztak az RMDSZ-re, mint a független jelöltre.


Szatmár megyében a 33806 szavazat 72,95%-a az RMDSZ-nek ment, Kolozs megyében a 34381 szavazat 69,34%-a az RMDSZ-é. Szilágy megyében 21308-an szavaztak a szövetségre és Tőkésre, ebből 77% illette az RMDSZ-t.






A felsoroltakon kívül egyedül Brassó megyében haladta meg az RMDSZ-es szavazatok száma a tízezret (11192). A magyar jelöltekre leadott voksok további két megyében (Arad: 8360-2294, Máramaros: 7643-3429) lépték túl a tízezres határt.

Érdekes jelenség, hogy Tőkés az olyan megyékben, ahol nagyon kis számban vagy egyáltalán nem élnek magyarok, többnyire lekörözte az RMDSZ-t. Vaslui megyében például az RMDSZ 167, Tőkés 1000 szavazatot szerzett – ez valószínűleg részben azzal a választói magatartással magyarázható, hogy egyes választók a jelöltek személyének kilététől függetlenül az egyéni indulókkal szimpatizálnak a pártokkal szemben (az EP-választáson pedig Tőkés volt az egyetlen független jelölt). A másik lehetőség, hogy ezekben a megyékben a temesvári forradalomban játszott szerepének köszönheti a voksokat.

Tőkés összesen többezer szavazatot kapott Argeş, Bákó, Botoşani, Brăila, Buzău, Călăraşi, Dâmboviţa, Galac, Giurgiu, Ialomiţa, Ilfov, Konstanca, Neamţ, Prahova, Suceava, Teleorman, Tulcea, Vâlcea és Vrancea megyékből – itt leelőzte az RMDSZ-t, míg a szövetség Dolj, Gorj, Krassó-Szörény, Mehedinţi és Olt megyékben gyűjtött több szavazatot a függetlenként induló püspöknél.

	(transindex)