Korai vagy nem a schengeni övezet kibővítése?

Korainak nevezte a schengeni övezet kibővítését Günther Beckstein bajor miniszterelnök. A konzervatív politikus szerint a határellenőrzés december 21-ére tervezett megszüntetése Csehországban és Lengyelországban megkönnyíti majd a bűnözők Németországba való beáramlását. Ettől a naptól a bűnözők gyakorlatilag korlátlanul mozoghatnak, hangoztatta Beckstein, hozzátéve: jobban örült volna annak, ha a határellenőrzés csak néhány év múlva szűnik meg.

Feltehetőleg ez ismét felmerül majd akkor is, amikor Románia fog csatlakozni a schengeni övezethez. A nyugati politikusok nem fogják kihagyni ezen megjegyzéseket Románia kapcsán sem, és valljuk be joggal, hiszen köztudott mennyi román bűnöző van. De amit nem hangoztatnak, hogy ezek az emberek már január 1 óta aránylag könnyen és szabadon hagyhatták el az országot. (forrás: mti)

A vajdasági magyar politikusok megmutatták: össze lehet fogni, csak akarni kell!

Érdekes dolog, hogy bár Vajdaság az EU-n kívül van, tudnak úgy politizálni, mintha az EU-n belül lennének. Ugyanis a vajdasági magyar pártok többsége úgy határozott, hogy Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a tartományi kormány tagja lesz a közös magyar elnökjelölt a szerbiai választásokon. A Páll Sándor vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, az Ágoston András-féle Vajdasági Magyar Demokrata Párt – mindkét pártnak külön javaslata is volt a jelölt személyére – támogatta a VMSZ Tanácsának a kezdeményezését. Rácz Szabó László Magyar Polgári Szövetsége még csak ezután mond rá igent. Ha mond.
A lényegen azonban ez már nemigen változtat: a vajdasági magyarok a legnagyobb magyar párt vezetőjének személyében jelöltet állítanak a szerbiai elnökválasztásokon.

Nem mellékes, hogy a közös jelöltnek közös programot kell képviselnie. S közös program is megszületett. A közös program, az újból kinyilvánított egység pedig többet jelent, mint az a alkupozíció, amelyre nem is kell feltétlenül számítani. A VMDP különös jelentőséget tulajdonít a ténynek, hogy 1994 óta először, a vajdasági magyar pártoknak sikerült olyan közös politikai programot alkotni, amelyben megjelennek a tényleges nem-területi nemzeti alapú politikai autonómia ismérvei, olvasható a párt közleményében. A Magyar Koalícióba tömörülő magyar pártok képviselői, valamint a közös köztársasági elnökjelölt e program alapján indít kampányt a köztársasági elnökválasztás első körében. A VMDP a legrövidebb időn belül kezdeményezi, hogy a Magyar Koalíció budapesti szakértők bevonásával, a most elfogadott program alapján és a VMDP magyar (perszonális) autonómia-modelljére figyelemmel, hozza létre a közös, nem-területi autonómiamodelljét.

Talán lenne kiről példát venni a jővő évi hazai parlamenti választásokkor, hiszen jól tudják a politikusok, nem valószínű, hogy az RMDSZ és az MPSZ (addig talán már MPP) összefogása nélkül megtörténhet,hogy a magyarság nem lesz képviselve a román parlamentben. (forrás: vajdaság.ma)

Európai Alapjogi Charta

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, José Manuel Barroso bizottsági elnök, valamint José Sócrates, az EU soros elnökségét adó Portugália miniszterelnöke ma az Európai Parlament épületében ünnepélyesen aláírja az Alapvető Jogok Chartáját.

Ezzel hivatalosan is elfogadottá válik az a dokumentum, amelyre az Európai Unió alapvető működési kereteit újrafogalmazó reformszerződés, az elmúlt hónapokban kidolgozott – és csütörtökön az állam-, illetve kormányfők által aláírandó – Lisszaboni Szerződés egyik cikkelye hivatkozik. Júniusban még úgy tervezték, hogy az alapjogi charta a reformszerződéshez csupán függelékként kapcsolódó nyilatkozatok egyike legyen. Az, hogy végül mind az Európai Parlament elnöke, mind az EU legfőbb végrehajtó testületének számító bizottság elnöke, mind pedig a tagállamok kormányait képviselő tanács soros elnökségének kormányfője aláírja a chartát, majd azt kihirdetik az unió hivatalos lapjában, emeli az okmány súlyát. Az pedig, hogy maga a reformszerződés kifejezetten utal a chartára, jogi kötelező erőt kölcsönöz a chartában foglaltaknak – akkortól, amikor maga a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, amihez a csütörtöki aláírás után még az is kell, hogy minden egyes tagország ratifikálja.

A charta hat csoportba osztja az alapjogokat.

1) Méltóság: emberi méltóság, élethez való jog, a személyi integritáshoz való jog, a kínzás, valamint embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma.

2) Szabadságok: szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a magán- és a családi élet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, a házasodáshoz és a családra találáshoz való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a gyülekezés és szerveződés szabadsága, a művészetek és a tudomány szabadsága, az oktatáshoz való jog, a foglalkozás megválasztásának és a munkavállalásnak a szabadsága, az oktatáshoz való jog, az üzleti vállalkozáshoz való jog, a tulajdonhoz való jog, a menedékhez való jog, védelem kitelepítés, száműzetés vagy kiadatás esetén.

3) Egyenlőség: törvény előtti egyenlőség, diszkriminációmentesség, kulturális, vallási és nyelvi többféleség, férfi és nő egyenlősége, a gyermekek jogai, az idősek jogai, a fogyatékossággal élők integrációja.

4) Szolidaritás: a munkások joga a vállalkozáson belüli tájékozódáshoz és konzultáláshoz, a kollektív alkuk és akciók joga, elhelyezési szolgáltatás hozzáféréséhez való jog, védelem jogtalan elbocsátás esetén, tisztességes és igazságos munkakörülmények, a gyermekmunka tilalma és a dolgozó fiatalok védelme, család és szakmai élet, szociális biztonság és gondoskodás, egészségügyi ellátás, közérdekű szolgáltatások hozzáférhetősége, környezetvédelem, fogyasztóvédelem.

5) Polgári jogok: választójog és jelöltként választhatóság az Európai Parlamentbe, illetve a települési választáson, a jó közigazgatáshoz való jog, a dokumentumokhoz való hozzáférés joga, ombudsman, a petícióhoz való jog, mozgás- és letelepedési szabadság, diplomáciai és konzuli védelem.

6) Igazságszolgáltatás: a hatékony kárpótláshoz és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, a bűncselekmények és büntetések tekintetében a törvényesség és az arányosság elve, valamint az a jog, hogy senkit nem lehet bíróság elé állítani vagy megbüntetni büntető eljárás során kétszer ugyanazért a bűncselekményért. (mti)