Bár jelenleg a felvidéki magyarok ügye volt most terítéken, ez precedens értékű lehet majd az erdélyi magyarság számára is. A magyarországi EP-képviselők fontos áttörésként értékelték, hogy az Európai Parlament egyik szakbizottsága története során első alkalommal tűzte napirendjére hétfőn a hagyományos nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését az Európai Unióban. Az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottságban lényegében magyar kezdeményezésre megtartott vitán időnként kölcsönös vádaskodásoktól sem mentes heves szópárbaj bontakozott ki a magyar (köztük elsősorban szlovákiai magyar) és a nagy erőkkel felvonuló szlovák és őket a Benes-dekrétumok ügyében teljes mellszélességgel támogató cseh képviselők között.
Cavada és az ülést követően Gál Kinga is hangsúlyozták, hogy a mostani vitának folytatása lesz a bizottságban. A magyar képviselő nagy előrelépésnek nevezte, hogy ezentúl tartósan napirenden tartják majd a kisebbségi kérdéseket. Arról is szó van, hogy a szakbizottság megkeresi majd az alapvető jogok Bécsben székelő ügynökségét, hogy a felvidéki magyarság problémáit is beleértve vizsgálja meg a nemzeti kisebbségek helyzetét, tekintettel a diszkrimináció problémájára. Jean-Marie Cavada bizottsági elnök pedig Franco Frattini illetékes biztoshoz fordul további információért és véleményért a kisebbségek ügyében. Gál Kinga fontosnak látta hangsúlyozni, hogy nem Benes-dekrétumok megbélyegzéséről van szó, hanem arról, hogy a kisebbségek nem lehetnek másodosztályú állampolgárok országukban, ez ugyanis az uniós alapelvekbe ütközik. Kósáné Kovács Magda szerint ebből a szempontból is új helyzetet teremt majd, ha életbe lép a Reformszerződés, mert az attól kezdve hivatkozási alap lesz a nemzeti kisebbségek jogaiért való kiállás számára. Ennek hiányában eddig ugyanis csak „kapcsolt sérelmek” alapján lehetett eljárni ilyen ügyekben.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése